Seite 19 [19]
A forrásvidék, avagy adatok és vázlat a kora újkori Sopron vármegye... 17
harmadát, miképpen ezt az 1574. évi adóösszeírások mutatják, csak
akkor már a következő főúri generáció, Nádasdy II. Ferenc tartotta
kezében a familiárisi függés szálait. A domináns világi arisztokrata
család mellett a vármegye többi nagybirtokos családját kevésbé ku¬
tatták. Közülük a legjelentősebb az Oláh-Császár család volt. Ők
döntően a vármegye nyugati részében rendelkeztek fekvőbirtokokkal
(példaul a lanzsér-lakompaki uradalommal). Ez a család 1574-ben
a vármegye adózó portáinak 17%-ât birtokolta, de még így is alig
több mint a fele volt birtoknagyságuk a Nádasdyak birtokállo¬
mányának. Hasonlóképpen ezt a változatlannak tűnő struktúrát
mutatják a 16. század végén keletkezett portaösszeírások és az 1597.
évi conscriptio is.4
A vármegye birtokszerkezetének sajátos vonását, hogy Sopron
szabad királyi város szisztematikus birtoképítés révén, azaz ural¬
kodói adományok és vásárlások segítségével a 12—16. század során
egy nyolc, döntően szomszédos faluból álló, területileg egységes
uradalmat (Stadtherrscbaft) szerzett és szervezett meg, amely révén a
város a vármegye egyik nagybirtokosává vált. Ez a speciális uradalom
1574-ben a 92 adózó portával már a törvényhatóság adóegységeinek
8,6%-ät birtokolta. Ezzel az uradalommal, és birtokaránnyal Sopron
szabad királyi város megelőzte a győri püspököt, aki ekkor csak 76
portával a megyei portaszám 7,19o-ával rendelkezett. A 16. század
ezen szakaszában a harmadik legnagyobb birtokos az enyingi Török
család volt, amely döntően a Rábaközben koncentrálódó birtokaival
(Veszkény, Farád, Csorna, Egyed) összesen 4T,5 adózó portával
rendelkezett, ami csupán 3, 999-os részarányt jelentett.
A 17. század gyökeres változást hozott nemcsak a megye birtokvi¬
szonyaiban, de az arisztokrácia megyei rendek feletti uralmában, azaz
a lokális hatalmi, uralmi viszonyrendszer teljességében is. A térségben
egy új, egy minden eddiginél dinamikusabb karriert, és ezzel párhu¬
zamosan birtokkoncentrációt megvalósító család tűnik fel. Ez pedig
az Esterházy család, amely jó házasságai révén egy generáción belül
immáron nemcsak a vármegyében, de a tágabb dunántúli térségben,
sőt országosan is a magyar arisztokrácia meghatározó, majd vezető
családjává vált. A 17. századot átívelő birtokszerzése révén, illetve
a 17-18. század fordulóján az örökös főispáni címet megszerezve
Sopron vármegye domináns birtokosa és első számú politikai cse¬
4 — Sopron vármegye 16. századi birtokos társadalmára és annak forrásaira:
Dominkovits 1999.