Oldal 18 [18]
I6 Dominkovits Péter
gunyafalvi Seged, asszonyfalvi Ostffy stb.), három pedig katolikus
egyházi birtokosé volt (a csornai premontrei rendházé, a soproni
keresztes konventé és a győri püspökségé). A 67 kisbirtokos (62 vi¬
lági és 5 egyházi) az adózó porták csupán 16, 790-ával rendelkezett.
A történeti vármegye nyugati felét, miképpen északi és délkeleti
peremét is egyértelműen a nagybirtok túlsúlya határozta meg. Az Ikva
völgyét és a Rábaköz birtokszerkezetét pedig a nagybirtok és a közép¬
birtok vegyesen jellemezte a nagybirtok túlsúlyával. Ugyanakkor azt
érdemes kiemelni, hogy a vármegye hivatalviselő és politikai elitje a
17. században elsősorban az Ikva völgyéhez kötődött, a rákövetkező
évszázadban, egészen a reformkor hajnaláig ez a súlypont a Répce
vidékére tolódott. A 20. század első felének történetírása, elsősorban
Soós Imre munkái az egykori határvármegyei létre vezették vissza a
nemesi falvak létét és sűrű előfordulását. Ugyanakkor ezek a nemesi
falvak döntően nem az országhatárnál, a vármegye nyugati szélén,
hanem a törvényhatóság déli, Vas vármegyével határos térségében
feküdtek.
Ez a birtokszerkezet jellemezte a vármegyét a 16. század végéig. Az
ország első számú rendi hivatalát, a nádori méltóságot is megszerző
Nádasdy Tamás volt a vármegye legjelentősebb földesura, aki Sop¬
ron vármegyében 411 adózó jobbágyportával rendelkezett Mohács
utän. Ez ekkor a megyei portaszäm 37,5 %-ät jelentette. Hatalmát
és befolyását még inkább kiemelte, hogy számos törzsökös és újabb
megyei nemes család a Nádasdyak familiárisi függési rendszerébe
tartozott (például a Dócz, gunyafalvi Seged, asszonyfalvi Ostffy),
miképpen további családok egyes tagjai hasonlóképpen kötődtek e
befolyásos főúr személyéhez (például a Büki, Cseh stb. családból.)
Ezen nemesi családok közül külön ki kell emelni több, középkori
gyökerekre visszatekintő nagy tekintélyű törzsökös família tagjait.
Közülük többen a 16-18. század során - eltérő utakon — maguk is
bárói, grófi rangemeléssel az arisztokrácia soraiba emelkedtek. Külön
kiemelésre érdemes az ország tudáselitjébe tartozó Cziráky család,
vagy a Mohács előtti arisztokráciával, így a Hédervári családdal is
rokoni kapcsolatot tartó Viczay család felemelkedése. A 16. század
második felében is számos család mind birtokát, mind megszerzett
hivatali pozícióját a Nádasdyaknak köszönhette. (Ilyen például a
Bagodi, Gosztonyi, Josa, Megyeri, vagy a már említett nemesapáti
Szalay család.) Ez a függési viszony jellemezte a 16. század középső
3. Dominkovits 2022: I01-—I04.