Page 11 [11]
ELŐSZÓ:
A POLITIKAI ELIT ÚTJAI A KÉSEI RENDISÉG
IDŐSZAKÁBAN
Jelen kötet nem a felsőbüki Nagy család története, hanem Magyar¬
ország hosszú 18. századi története néhány kardinális fontosságú
aspektusának beható vizsgálata egyetlen család néhány kiemelkedő
tagjának életpályájához kapcsolódóan, szélesebb körre kiterjedő
vizsgálatok elvégzésével és a kínálkozó párhuzamok kiaknázásával.
Egyfajta sajátos mikrotörténelemről van tehát szó, amely egy család
kiemelkedő tagjain keresztül az egész politikai elitről kísérel meg
érvényes állításokat tenni. A kötet fejezetei a 17. századi előzmé¬
nyektől a 19. század eleji csúcspontig kísérik figyelemmel a magyar
hivatalviselő elit történetét. A felsőbüki Nagy család történetének
egyes részletei vagy ürügyeként szolgálnak az általánosabb vizsgá¬
latoknak és az ezekre épülő következtetéseknek, vagy éppenséggel
ezek vizsgálatából nő ki az általánosabb érvényű hipotézis.
Az első fejezet Dominkovits Péter tollából (A forrásvidék, avagy
adatok és vázlat a kora újkori Sopron vármegye nemesi társa¬
dalmáboz, a megyei nemesség felemelkedésének útjaiboz) a 17.
századi kezdeteket vázolja fel és azt a Sopron vármegyei társadalmi
közeget, amelyet a nagybirtokosok, különösen pedig az Esterházy
család dominált, ahonnan kiemelkedésre csak az ő szolgálatukon
keresztül vezetett út. A második fejezet pedig (Szemethy Tamás:
Felsőbüki Nagy István társadalmi mozgástere) a patrónus-kliens
kapcsolatok szerepét vizsgálja a társadalmi felemelkedésben. Kiin¬
dulópontja felsőbüki Nagy István kapcsolata Esterházy Pál és Pálffy
Miklós nádorral. Bemutatja, hogy a 17. században még mindennél
fontosabb szervitori kapcsolatok hogyan alakultak a 18. században
lazább patrónus-kliens kapcsolatrendszerré, illetve hogy ez miként
és milyen mértékben határozta meg a köznemes hivatalviselők 18.
századi érvényesülését.