Oldal 378 [378]
OCR Output

ta anyag- és energiaáramlásra visszavezetni akarás bűvöletében él. Az általános
iskolától az egyetemi oktatásig, különösképpen pedig a természettudományban
materialista-redukcionalista, naturalista-evolucionalista nézet uralkodik. Így válik a
tudat az agyműködés termékévé és a lelki jelenségek és morális döntések biokémiai
folyamatok eredményévé. Egész iskolázottságunk ezen alapul, és még a felvilágosult
hívő ember sem vonja kétségbe a materialista tudományosság állításait. Így válnak
a tudományos állítások dogmákká, a , materialista tudomány" pszeudovallássá.
Úgy látom, hogy ennek következtében gyakran mindaz a lelki-szellemi emberi ta¬
pasztalat, amely nem magyarázható a materialista tudomány alapján, ámításnak,
önbecsapásnak, tudománytalannak és így komolytalannak minősül. Ilyen obskúrus
dolgokkal foglalkozni, azokat komolyan venni és elfogadni babonaságnak számít
még egyházi berkekben is. A materialista tudományosság világában felnőve és eb¬
be beilleszkedve szívünk mélyén Hamlettel együtt mi is így érzünk: , Ó, meghalok,
Horatio [...], atöbbi néma csend!"

A társasági életben a halálról beszélni nem szokás. Nem jó az ördögöt a falra fes¬
teni — talán ez a hiedelem is közrejátszik ebben. Az elmúlt évtizedekben azonban
a tudományos kutatás a halál felé fordult. Elisabeth Kübler-Ross óta," aki először
folytatott tudományos igénnyel beszélgetéseket haldoklókkal, egyre nagyobb figyel¬
met szentelnek a haldoklás folyamatának, a haldokló élményeinek és érzéseinek.
A hospice-intézmények számának növekedésével és a palliatív ellátás lehetőségének
terjedésével az élet utolsó szakaszának fontossága egyre nyilvánvalóbbá válik. Küb¬
ler-Ross szerint nem értelmetlen szenvedést jelent egy halálos betegség terminális
szakasza, hanem a lelki növekedés különleges alkalma."

Sokan az életvégi, testileg és lelkileg is megsemmisítő és megalázó élményt inkább
el akarják kerülni. El kell ismernünk, hogy nagy bátorság, létbátorság kell ahhoz,
hogy az ember a biztos szenvedés és e világi elmúlás felé békességgel és bizalommal
tekintsen. Ezt a hősiesnek mondható bátorságot vélem felismerni Alekszej Navalnij
hazatérésében - ez elött tisztelgek írásom mottójában. Ugyanakkor vannak olya¬
nok, akik öngyilkosságba menekülnek a szenvedés és a megalázó kiszolgáltatottság
elől; mások Svájcba menekülnek, hogy az erre a célra kialakított intézményben az

6 Shakespeare: Hamlet, 5. felvonäs 2. szin.
7 Pl. KÜBLER-ROSS 1975; 1988; 2010.
8 KUBLER-ROSS 1975.