Oldal 360 [360]
és olyan környezetet biztosít, ahol biztonságban érezhetjük magunkat"" Jézusnak
a tanítványi közösség volt ez a biztonság, a tanítványoknak pedig Jézus. Nagyon
sok időt fordítunk Krisztus kereszthalálának értelmezésére és újraértelmezésére.
A feltámadás utáni történetek megmutatják a trauma és az általa okozott halál utó¬
életét. Ezek újraértelmezése közelebb vihet minket saját sebeinkhez és egy új élet
lehetőségéhez. Mit tanulhatunk ezekből?
Shelly Rambo a Resurrecting Wounds: Living in the Afterlife of Trauma (Feltämadö
sebek: Élet a trauma utóéletében) című kötetében ír erről az utöeletröl. A kereszteny¬
ség bővelkedik a túlvilági életről alkotott képekben, teológiai magyarázatokban, li¬
turgikus gyakorlatokban, amelyek a halálon túli világról alkotott képünket formálják.
,Ezek a viziék nagyrészt a túlvilági élet leírására összpontosítanak, és egy olyan jö¬
vőbeli helyre, amely a Jézusban mint Krisztusban a hívő keresztények számára van
elkülönítve. A túlvilági élet a túlvilági létet jelzi — a jelen életen kívüli teret és időt.
És mégis, amikor a feltámadást túlvilágiként fogjuk fel, elszalasztjuk a lehetőséget,
hogy a feltámadásról ebben a világban beszéljünk. A feltámadás jelentése felé fordul¬
va a keresztény teológiában a trauma tanulmányozásán keresztül megkérdőjelezzük
a természetes és a természetfeletti, a földi és a mennyei közötti feltételezett felosztást.
Ha rávilágítunk arra, hogy a bibliai szöveg milyen a trauma kontextusában, akkor a
feltámadás nem annyira arról szól, hogy az élet legyőzi a halált, hanem inkább arról,
hogy az élet feltámad a halál folytonossága közepette. Jézus visszatérése egy olyan
életről való gondolkodásra ad lehetőséget, amelyet sebek jellemeznek, és amely mégis
újjáteremtődik rajtuk keresztül!"
Shelly Rambo feltámadásteológiája kimeríti Edith Shiro kritériumait a poszttraumás
növekedés fázisairól. Azzal, hogy Jézus megmutatja sebeit, tudomásul veszi a múltbéli
esemény fájdalmát és azt, hogy ez mekkora befolyással volt az életére. Nem tünteti el
a sebeit. Tudatosítja saját magában és a tanítványaiban is, ezzel együtt pedig elfogadja,
hogy ez történt vele. Biztos helyet, menedéket keres olyan embereknél, akikkel biz¬
tonságban érzi magát. Új narratívát ad, ezt láthatjuk például az emmausi tanítványok
történetében. Egészen Mózestől kezdve megpróbálja elmagyarázni nekik, hogy mi
is történt vele, hogyan is kell érteni az ő életét, szenvedését, halálát, feltámadását.
A traumatikus tapasztalatból származó újfajta világfelfogást, új szövetséget, új isten¬
ember kapcsolatot mutat meg, amelyből végül új vallás lesz. Végül pedig eljut az
átalakulás fázisába. Eza mennybemenetelhez hasonlít, annak ellenére, hogy a poszt¬
traumás növekedés nem túlvilági esemény. Ezt Jézus tanítványainak átalakulásán is
5 Uo. 90. o.
16 RAMBO 2017, 207. o. Ford. G. B.