Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000110/0000

Teológia és tanulás: a változás lehetősége. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak és doktoranduszainak tanulmánykötete

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Cím (EN)
Theology and Learning: the Possibility of Change
Tudományterület
Teológia / Theology (13036), Pedagógia / Pedagogy (12910)
Sorozat
Teológia és…
Tudományos besorolás
tanulmánykötet
022_000110/0344
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 345 [345]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000110/0344

OCR

A mű súlyos, fölkiáltó akkordokkal, kromatikus mozgásokkal indul. Majd halk, de igen zaklatott résszel folytatódik, amelynek félhangokkal lefelé lépkedő mozgásai a Bach által írt kantáta (BWV 12) második kórustételét idézik. Bachnál a baszszusban, a continuo részben egy tizenkétszer elhangzó kromatikus kíséretre épül a zenei anyag.?9 Ugyanezt a tematikát figyelhetjük meg Lisztnél is. Érdekes, hogy a fölfelé lépő kvart mennyire jellemzi az egész darabot, és az eredeti koráldallamban szintén gyakran megfigyelhető; rögtön egy kvartlépéssel kezdődik. Viszont Liszt a korál dallamát nem mindenhol a mai énekeskönyvi dallam hangjai szerint írta, hanem az eredeti Gastorius-féle változatnak megfelelően. Úgy gondolom, hogy Liszt zongoradarabja jól érzékelteti azt a mély gyászt és fájdalmas hiányt, amelyet gyermekei halála után érezhetett. A zenemű végén, a kottát vizsgálva különös élményben részesülünk. Amikor fölcsendül a korál, láthatjuk a szöveget is, mert a kottakép fölé van írva. Ez azért furcsa, mert hangszeres műről lévén szó, csak az előadó látja a szöveget, a közönség nem hallja. Vajon milyen funkciója lehet egy szövegnek egy hangszeres kottában? Ha összeszedjük Liszt életrajzi adatait, a szomorú, sőt tragikus eseményeket, és Bach hittel teli, őszinte, mélyről fakadó zenéjére gondolunk, megérthetjük, milyen hatalmas jelentőségű volt Liszt Ferenc részéről ennek az éneknek az utolsó versszakát feltüntetni, amely tartalmi szempontból összegzi az ének eddigi összes versszakát és összefoglalja mindazt a sok lelki terhet, amit ebben az életszakaszában érzett. A korál utolsó versszaka magyarul így hangzik: „Mit Isten tesz, mind jó nekem. Ezt vallom, bármi érjen. Ki benne bízik szüntelen, Megőrzi száz veszélyben. Bármily sors vár, gond, baj, halál, Tudom, el nem hagy engem. Hagyom, hogy ő vezessen! (EÉ 348,5) Ez egy hitvallás. Bárki, aki azt tudja ilyen nyomorúságos helyzetben mondani, hogy úgy van minden jól, ahogy Isten akarja, az Istent Atyjának, vigasztalójának, barátjának, pajzsának, megmentőjének-Megváltójának, útmutatójának, egyetlen segítőjének tartja. 20 DURR 1982, 270. 0.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1926 px
Kép magassága
2693 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.05 MB
Permalinkből jpg
022_000110/0344.jpg
Permalinkből OCR
022_000110/0344.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde