Seite 314 [314]
OCR
irodalomból a tanév végén; és az ismétlés, ha más fókusza is lenne a két tantárgyból adódóan, elősegítené az elmélyítést azzal, hogy irodalomórán felszínre kerülnének a hittanon elsajátított tartalmak, készségek, kompetenciák. Harmadrészt, akármennyire is ismert Jónás próféta története, hittanból 4. és 8. osztályban kerül elő a tananyagban, érdemes órát szánni rá a 11. évfolyamon, azért is, mert ekkor már a diákok a pályaválasztás előtt állnak, a saját útjukat keresik, és az elhívás fogalmát most képesek igazán megérteni, sőt átérezni is; legalábbis érettebben tudják azt végiggondolni és a saját életükre vetíteni, mint nyolcadik osztályban. A 11. osztályban már kivitelezhető módszer az összehasonlítás, ez agondolkodásmódot is fejleszti, illetve irodalomból hasonló módon vetik majd össze a tanulók Babits parafrázisát a bibliai Jónás próféta könyvével, csak akkor nem a teológia felől közelítik majd meg. Viszont ha év elején hittanból igen, akkor irodalomból ismét felszínre kerülhetnek a teológiai szempontok, ha máshol nem, a diákok kérdéseiben." Valószínűleg nem jut idő egyik tantárgyból sem a részletes összehasonlításra, de a lényeges pontok kiemelésére, valamint a nyelvi elemek megvizsgálására igen. A következőkben ezeket fogom ismertetni. Rögtön a címnél érdemes egy kissé elidőzni. Ha a két alkotást ebből a szempontból összevetjük, már fontos üzenetet hordoz az eltérés: Babits művéből hiányzik a próféta szó, így Jónás próféta egyszerű hétköznapi szereplővé válik, és ez azt a jelentést is hordozza — azontúl, hogy utal a főszereplőre —, hogy Jónás bárki, bármelyikünk lehet; ezzel közelebb kerülhet a tanulókhoz is. Annál is inkább, mert míg a bibliai szövegben csak fokozatosan derül fény arra, hogy Jónás miért menekül az Úr elől, miért nem vállalja a küldetést (csak a 4. fejezetben mondja ki, hogy Jónás már akkor tudta, amikor Tarsisba menekült, hogy Isten irgalmas és kegyelmes, türelmes, és nagy a szeretete, megbánja a rosszat — Jón 4.2), addig Babits már az elején elmondja: ,,...mivel rühellé a prófétaságot"" A nyelvi elidegenítés itt az archaikus és expresszív , rühellé" kifejezéssel még inkább kiemeli az ember ellenállását és azt, hogy nem akar olyan feladatot vállalni, amely eleve kudarcra van ítélve. Azaz Jónás még inkább esendő emberként van feltüntetve. Akárcsak akkor, amikor a Bibliában Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe, hogy elcsendesedjen a vihar, ezzel azt is kifejezve, hogy Jónás tudja, az Úr elől felesleges $ Babits munkássága sokszor a 12. osztály elejére kerül a gyakorlatban, azonban így is ugyanúgy lehetne építeni hittanból az irodalmi szövegre és irodalomból a hittanórákon elsajátított tudásra, kompetenciákra, és ez is keretet adna a feldolgozásnak. ? Az ideális az lenne, ha a szaktanár a teológiai aspektust is elő tudná hívni, ezért izgalmas lenne az adott szaktanárok együttműködése, de arra mindenképpen számítani lehet, hogy a tanulókban aktivizálódnak a hittanórán megismert, elsajátított szempontok. 10 BABITS 2019, 459. 0.
