Seite 314 [314]
irodalomból a tanév végén; és az ismétlés, ha más fókusza is lenne a két tantárgyból
adódóan, elősegítené az elmélyítést azzal, hogy irodalomórán felszínre kerülnének
a hittanon elsajátított tartalmak, készségek, kompetenciák.
Harmadrészt, akármennyire is ismert Jónás próféta története, hittanból 4. és 8.
osztályban kerül elő a tananyagban, érdemes órát szánni rá a 11. évfolyamon, azért
is, mert ekkor már a diákok a pályaválasztás előtt állnak, a saját útjukat keresik, és az
elhívás fogalmát most képesek igazán megérteni, sőt átérezni is; legalábbis éretteb¬
ben tudják azt végiggondolni és a saját életükre vetíteni, mint nyolcadik osztályban.
A 11. osztályban már kivitelezhető módszer az összehasonlítás, ez agondolkodás¬
módot is fejleszti, illetve irodalomból hasonló módon vetik majd össze a tanulók
Babits parafrázisát a bibliai Jónás próféta könyvével, csak akkor nem a teológia felől
közelítik majd meg. Viszont ha év elején hittanból igen, akkor irodalomból ismét
felszínre kerülhetnek a teológiai szempontok, ha máshol nem, a diákok kérdéseiben."
Valószínűleg nem jut idő egyik tantárgyból sem a részletes összehasonlításra,
de a lényeges pontok kiemelésére, valamint a nyelvi elemek megvizsgálására igen.
A következőkben ezeket fogom ismertetni.
Rögtön a címnél érdemes egy kissé elidőzni. Ha a két alkotást ebből a szempont¬
ból összevetjük, már fontos üzenetet hordoz az eltérés: Babits művéből hiányzik
a próféta szó, így Jónás próféta egyszerű hétköznapi szereplővé válik, és ez azt a
jelentést is hordozza — azontúl, hogy utal a főszereplőre —, hogy Jónás bárki, bár¬
melyikünk lehet; ezzel közelebb kerülhet a tanulókhoz is. Annál is inkább, mert míg
a bibliai szövegben csak fokozatosan derül fény arra, hogy Jónás miért menekül az
Úr elől, miért nem vállalja a küldetést (csak a 4. fejezetben mondja ki, hogy Jónás
már akkor tudta, amikor Tarsisba menekült, hogy Isten irgalmas és kegyelmes, tü¬
relmes, és nagy a szeretete, megbánja a rosszat — Jón 4.2), addig Babits már az elején
elmondja: ,,...mivel rühellé a prófétaságot"" A nyelvi elidegenítés itt az archaikus
és expresszív , rühellé" kifejezéssel még inkább kiemeli az ember ellenállását és azt,
hogy nem akar olyan feladatot vállalni, amely eleve kudarcra van ítélve. Azaz Jónás
még inkább esendő emberként van feltüntetve.
Akárcsak akkor, amikor a Bibliában Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe, hogy
elcsendesedjen a vihar, ezzel azt is kifejezve, hogy Jónás tudja, az Úr elől felesleges
$ Babits munkássága sokszor a 12. osztály elejére kerül a gyakorlatban, azonban így is ugyanúgy lehetne
építeni hittanból az irodalmi szövegre és irodalomból a hittanórákon elsajátított tudásra, kompeten¬
ciákra, és ez is keretet adna a feldolgozásnak.
? Az ideális az lenne, ha a szaktanár a teológiai aspektust is elő tudná hívni, ezért izgalmas lenne az
adott szaktanárok együttműködése, de arra mindenképpen számítani lehet, hogy a tanulókban akti¬
vizálódnak a hittanórán megismert, elsajátított szempontok.
10 BABITS 2019, 459. 0.