Seite 297 [297]
lósítását, ahelyett hogy biztatott volna az alkalmazásukra, de figyelmeztetett volna a
potenciális veszélyekre!"
A 18. századi angliai metodista ébredésben nagy szerepet játszottak a különféle
típusú közösségek. A metodizmus alapítója, John Wesley korántsem volt korának
legkarizmatikusabb prédikátora. Nem volt nagy teológus sem, Kálvin János vagy
Luther Márton személyéhez mérve, viszont Wesley a gyakorlati szervezés területén
egészen kiemelkedő képességeket mutatott fel: a megtérőket vallási társaságokba
szervezte, amelyeket aztán kisebb, körülbelül egy tucat emberből álló osztályokra
osztott." Wesley minden jel szerint szervezői lángelme volt. Sikerült létrehoznia
egy átfogó, de gördülékeny rendszert, amely segítette a híveket Jézus követésében.?
A metodista mozgalom tulajdonképpen egy olyan tanulóközösségekre épülő tanít¬
ványi ökoszisztéma volt, amely működött.
Ha rendszerben szeretnénk látni a korai metodista mozgalom működését, érde¬
mes felelevenítenünk a metodizmus négy mindenkire érvényes alapelvét az üdvös¬
ségről. Ez négy jellegzetes hangsúlyt jelöl ki, amelyek John Wesley tanításának és
prédikációinak arminianizmusából származnak. Az eredendő bűn, a kegyelemből,
hit által kapott üdvösség, az üdvbizonyosság és a megszentelődés kardinális taní¬
tásait tartalmazzák: 1. Mindenkinek szüksége van üdvösségre. 2. Mindenki meg¬
menekülhet. 3. Mindenki tudhatja magáról, hogy megmenekült. 4. Az üdvösség az
életünk minden területére kihat.?
A négy alapelvnek megfelelően a korabeli, 18. századi metodisták négyféle kö¬
zösséget gyakoroltak: a nyilvános, szabadtéri istentiszteletet, a társaságokat, az
osztálytalálkozókat és a bandeket. Ez a négyféle közösség egymást átfedő rend¬
szerben működött az érdeklődők megszólításától a csoportba szervezésükön át a
személyes jellemformäläs mélységéig.% A legkisebb volt a három-öt fős tanítványi
kiscsoport, a band, amely esetenként bűnvalló közösségként működött, a szemé¬
30 COMISKEY 2015, 85—86. o.
31 GLADWELL 2007.
32 HENDERSON 1997.
3 A „metodista evangelium” 6sszefoglalasa, amelyet néha ,epworthi négyszôgnek” is neveznek.
W. B. FITZGERALD fogalmazta meg 1903-ban The Roots of Methodism (A metodizmus gyékerei) cimti
könyveben (173-176. 0.). George Eayrs 1909-ben egy ötödik tételt is hozzáfűzött: , Mindenkinek hir¬
detnie kell az üdvösségét!
34 GALLATY 2015.