Seite 294 [294]
mutassa meg nekik, hogyan induljanak neki annak az óriási feladatnak, hogy Krisztust
hirdessék és a keresztény hitet tanítsák a nem zsidó népeknek."
Ez a kiscsoportban gyakorolt imádság és böjt olyan személyes elkötelezettséget felté¬
telez, amely kifejezi, hogy valaki Jézus Krisztus tanítványaként szeretné élni az életét.
Az őskeresztény egyházban ez tehát nemcsak a gyülekezeti életben, hanem különbö¬
ző vezetői csoportokban is gyakorlatilag létező és tetten érhető működési mód volt.
Amikor annak okait keressük, hogy az őskereszténységben gyakorolt kiscsoportos
forma miért nem vált általánossá, és miért nem szerves része a jelenkori általános
gyülekezeti gyakorlatunknak, akkor érdemes azt megvizsgálnunk, hogy ez a for¬
ma milyen hangsúlyt kapott a reformáció során. Vajon hogyan viszonyult Luther
a tanítványi kiscsoportokhoz?
Kolb négy kapcsolódási ponton keresztül világítja meg Luther és a tanítványság
kapcsolatát.
1. Luther tanítványságról alkotott felfogása a megszólító Istenre és az emberi
életet meghatározó hitre összpontosított azáltal, hogy Istent minden jó forrásaként
és minden szükség idején menedékként határozta meg, az identitás, a biztonság és
az értelem alapvető érzésének végső forrásaként. Luther azt feltételezte, hogy Isten
újonnan született, újjáteremtett gyermekei ezt tükrözik vissza. Azt, hogy Luther
ritkán használta a tanítványság szót, nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy
nagyon is foglalkoztatta a Krisztus-követés?! mint a hit élet értelme és formája. A
Kis káté például a keresztény élet kézikönyveként készült, mindennapi használatra
szánva.
2. Luther a megtérést a mindennapi keresztény élet középpontjába helyezte, amely
egyértelműen a tanítványság irányába mutató gondolat: mindennap meghalni ön¬
magunknak és alárendelni magunkat a Krisztustól kapott új életnek.
3. A harmadik kapcsolódási pont az a felfogás, ahogyan Luther a profán tevékeny¬
ségeketis istentiszteletként értelmezte, hangsúlyozta, hogy minden Istennek tetsző,
amit hitben teszünk. Így az Isten parancsainak teljesítésére és az emberi erények
gyakorlására vonatkozó útmutatásaihoz — például a Nagy kátéban — hozzáadta a
szolgálat otthoni, gazdasági és tágabb társadalmi kereteit.
20 GOODING 2013, 245. 0.
21 A bonhoefferi értelemben (BONHOEFFER 2007).