Page 272 [272]
nepi korälvariansok soräböl (Jeesus armon soi), amely a záró istentisztelet úrvacsorai
énekeként nagy figyelmet keltett.
A világszövetség népe mögött álló hetvenhat éves tanulási folyamat számos érdekes
kérdést vet fel. Vajta Vilmos nyomán megállapíthatjuk," hogy az ifjú-, majd felnőtt¬
kort elért világszövetséget a tagegyházakon kívül és belül sokan akarták tanítani. Az
egyszerre ekkleziológiai közösség (communio) és jogi formát öltő emberi szervezet
kettős természete a koronként változó teológiai hangsúlyok között árnyalja a világ¬
szövetség énekgyűjteményekben konkrét testet öltő önértelmezését.
A meg-megújuló szerkesztési folyamat egyfajta önismereti munkaként kíséri a
földrajzi és társadalmi tekintetben egyre inkluzívabb, ökumenikus irányban nyi¬
tott közösség útját. A kötetekbe bekerülő tételek szempontrendszere, himnológiai
fogalmakkal élve a gyülekezeti (nagygyűlési) ének definiálása minden korban újra
elvégzendő feladat.
A zenei korpusz alapján további vizsgálat célját képezi a törzsanyag és az egyes
énekek identitásképző funkciójának kérdésköre. Van-e olyan tétel, amely szinte min¬
den kötetben szerepel — amely nélkül evangélikus világszövetségként nem lennénk
azok, akik? De ugyanezt a kérdést érdemes feltenni a Magyarország Evangélikus
Egyház szintjén is: melyek azok az énekek, amelyek nélkül a jövőben sem lehetünk
magyarországi evangélikusok?
Az LVSZ-énekgyűjteményekben szereplő nyelvek jegyzéke
angol csicseva görög
arab dán guaráni
bikol észt haja
brazíliai portugál fárszi hausza
cseh és szlovák külön finn héber
cseh/szlovák (egyházi francia hindi
cseh) gael holland
18 VAJTA 1983.