OCR
ven férnek hozzá. Ez a szövegértési teljesítmény viszont nem teszi lehetővé számukra a tananyag teljes megértését, rontja az önálló ismeretszerzés esélyeit, ami az iskolai előmenetelüket, valamint továbbtanulási, a későbbiekben pedig elhelyezkedési esélyeiket is rontja. Fontos megjegyezni, hogy az adatközlők közül akadt egy, aki egyáltalán nem boldogult a magyar nyelvű szöveg megértését tesztelő feladattal. Ez a nyolcadik osztályos gyermek nagyon sokáig tanulmányozta a szöveget, majd a terepmunkás többszöri kérésére sem volt hajlandó elmesélni a történetet, s a következőt nyilatkozta: :Nem tudom, nem értem, olvasásból nem tudok jelelni, mert semmit nem értek olvasásból.x Ez az adatközlő írásban sem reprodukálta a történetet, csupán egyetlen szót írt le. [Rajta kívül] további egy gyermek volt képtelen értékelhető megoldást adni. Ő, társával ellentétben, megoldotta a feladatot, ám egyetlen lényeges tartalmi elemet nem adott vissza"? Hattyár végül megállapítja, hogy a siket tanulók , sokkal több információhoz fértek hozzá jelnyelven, mint a tanítás nyelveként is használt magyar nyelven. A különbség csekély (596) a siket szülők siket gyermekei esetében, viszont drámai a halló szülők által nevelt tanulók eredményeit tekintve, akik magyar nyelven 50%-kal mutattak gyengébb teljesítményt, mint jelnyelven"? A fentiek is igazolják, hogy a siketek szövegértését és szövegértelmezését nem lehet úgy leegyszerűsíteni, hogy a siket tud olvasni, tanulja meg az írott szöveg alapján felfogni a mondanivalót. A nyelvi kompetenciaproblémákból adódóan a siket bibliaolvasó számára az imént vázolt egyszerűsítő megoldás nem feltétlenül lesz eredményes. A siketek számára az írott bibliai szöveg követésének, megértésének és értelmezésének képtelenségét csak egy nekik megfelelő nyelvi megoldás tudja feloldani és ellensúlyozni annak érdekében, hogy a biblikus tartalom maradéktalanul megérkezzen hozzájuk, és arról tovább tudjanak kommunikálni a maguk eszközeivel. Egyesek véleménye szerint , az ige literális értelmezése kizárja a siketek vizuális kommunikáció általi hitre jutását, " a tartósan fennálló kommunikációs zavar (hallási fogyaték) ugyanis ellehetetleníti a párbeszédet Istennel. A 19. században a literális igeértelmezés mintegy törvényesítette az oralista oktatási stílust, amely 12 HATTYÄR 2008, 273-274. Oo. 8 Uo. 4 KOCH 2015, 405. o. Tanulmányában a szerző e helyütt Hannah Lewis siket anglikán lelkésznő véleményére utal.