Seite 245 [245]
ven férnek hozzá. Ez a szövegértési teljesítmény viszont nem teszi lehetővé számukra a
tananyag teljes megértését, rontja az önálló ismeretszerzés esélyeit, ami az iskolai elő¬
menetelüket, valamint továbbtanulási, a későbbiekben pedig elhelyezkedési esélyeiket
is rontja. Fontos megjegyezni, hogy az adatközlők közül akadt egy, aki egyáltalán nem
boldogult a magyar nyelvű szöveg megértését tesztelő feladattal. Ez a nyolcadik osztá¬
lyos gyermek nagyon sokáig tanulmányozta a szöveget, majd a terepmunkás többszöri
kérésére sem volt hajlandó elmesélni a történetet, s a következőt nyilatkozta: :Nem tu¬
dom, nem értem, olvasásból nem tudok jelelni, mert semmit nem értek olvasásból.x Ez
az adatközlő írásban sem reprodukálta a történetet, csupán egyetlen szót írt le. [Rajta
kívül] további egy gyermek volt képtelen értékelhető megoldást adni. Ő, társával ellen¬
tétben, megoldotta a feladatot, ám egyetlen lényeges tartalmi elemet nem adott vissza"?
Hattyár végül megállapítja, hogy a siket tanulók
, sokkal több információhoz fértek hozzá jelnyelven, mint a tanítás nyelveként is hasz¬
nált magyar nyelven. A különbség csekély (596) a siket szülők siket gyermekei ese¬
tében, viszont drámai a halló szülők által nevelt tanulók eredményeit tekintve, akik
magyar nyelven 50%-kal mutattak gyengébb teljesítményt, mint jelnyelven"?
A fentiek is igazolják, hogy a siketek szövegértését és szövegértelmezését nem le¬
het úgy leegyszerűsíteni, hogy a siket tud olvasni, tanulja meg az írott szöveg alap¬
ján felfogni a mondanivalót. A nyelvi kompetenciaproblémákból adódóan a siket
bibliaolvasó számára az imént vázolt egyszerűsítő megoldás nem feltétlenül lesz
eredményes. A siketek számára az írott bibliai szöveg követésének, megértésének
és értelmezésének képtelenségét csak egy nekik megfelelő nyelvi megoldás tudja
feloldani és ellensúlyozni annak érdekében, hogy a biblikus tartalom maradéktalanul
megérkezzen hozzájuk, és arról tovább tudjanak kommunikálni a maguk eszközeivel.
Egyesek véleménye szerint , az ige literális értelmezése kizárja a siketek vizuális
kommunikáció általi hitre jutását, " a tartósan fennálló kommunikációs zavar
(hallási fogyaték) ugyanis ellehetetleníti a párbeszédet Istennel. A 19. században
a literális igeértelmezés mintegy törvényesítette az oralista oktatási stílust, amely
12 HATTYÄR 2008, 273-274. Oo.
8 Uo.
4 KOCH 2015, 405. o. Tanulmányában a szerző e helyütt Hannah Lewis siket anglikán lelkésznő véle¬
ményére utal.