Page 230 [230]
OCR
a hivatását mindig tudatosan az élő Isten jelenlétében, az , itt és mostban" képzeli, ebből az Istentől jövő pozícióból lép oda a másik emberhez. Komoly kihívás a mai lelkészek számára, hogy megtalálják hivatásukban azokat a nagyon személyes motívumokat, amelyek a gyógyulás, a Krisztusra hangolódás közösségben megélhető lehetőségeit jelentik. A mai apostolok életét élő lelkipásztor szeretné mindezt küldetésében megélni az aktuálisan rábízottak közösségében, gyülekezetben, iskolában, diakóniai intézményben, kórházban. Igazi, mai Jézustól kapott megbízás ez. Jelen lenni mások életében, a magunk Istentől kapott életével, hivatásával. Kapcsolatba kerülni és kapcsolatban maradni másokkal. Ez a fajta kapcsolódás feltételezi a kölcsönösséget, a kegyelmi ajándékok megosztottságát és megosztását. Nem elegendő önmagában a másokért való munkálkodás egyéni buzgalma, hanem törekedni kell az együtt munkálkodásra az úton velünk járókkal. Így a gyülekezeti élet nemcsak az önmagában, önmagáért való működést állítja a fókuszba, hanem olyan együttműködő testvéri, munkatársi közösséggé válik, amely a missziói parancs érvényét az egyénnél magasabb szintre, a Krisztusban valók közösségi szintjére emeli. Kiemelt hangsúllyal szükséges kezelni az önismereti jellegű diszciplínákat. ,,. . .aki maga nem végez önismeretet, a másikban is saját magát fogja terápiáztatni."" Fontos a spirituális önismereti képzés — a lelkígondozói jelenlét alapjaként —, amely egyfajta reflektált istenkapcsolati , tudással; tapasztalattal dolgozik egyéni és közösségi formában. Nagy kérdés a lelkészi, hittanári képzésben részt vevők számára, hogy miként tudják a Jézustól kapott üzenetet transzformálni. Isten igéjének transzformálása itt azt jelenti, hogy az egyén vagy a közösség megérti és tanulja Isten üzenetét, és ennek hatása alatt átalakul életvitele, gondolkodásmódja és cselekedetei. Ez magában foglalhatja az erkölcsi értékek és normák megváltoztatását, a bűntől való elfordulás és az újból és újból Krisztusra találás szabadító erejét, az irgalmas és szeretetteljes élet örömét. Fontos eleme ennek a folyamatnak az állandó kísérő!" karakter. Ahogy az élő Úr kíséri tanítványait, a benne hívőket, ahogy a tanítványokat egymásra bízta és bízza ma is. Az evangélium hirdetésében tehát bennefoglaltatik a jelenlét is a másik számára. A lelkész ezekben a kapcsolödäsaiban, lelkigondozöi beszelgetesben, gyönäs közben, a szészéki igehirdetésben, az imädsägban az oltár előtt vagy éppen a csendes órájában, a teljes személyiségével van jelen. Egyszerre kapcsolódva Istenhez és az 10 SIBA 2018b, 108. o. 1 BAUMGARTNER 2003, 248—250. o.
