Seite 230 [230]
a hivatását mindig tudatosan az élő Isten jelenlétében, az , itt és mostban" képzeli,
ebből az Istentől jövő pozícióból lép oda a másik emberhez. Komoly kihívás a mai
lelkészek számára, hogy megtalálják hivatásukban azokat a nagyon személyes mo¬
tívumokat, amelyek a gyógyulás, a Krisztusra hangolódás közösségben megélhető
lehetőségeit jelentik. A mai apostolok életét élő lelkipásztor szeretné mindezt kül¬
detésében megélni az aktuálisan rábízottak közösségében, gyülekezetben, iskolában,
diakóniai intézményben, kórházban. Igazi, mai Jézustól kapott megbízás ez. Jelen
lenni mások életében, a magunk Istentől kapott életével, hivatásával. Kapcsolatba
kerülni és kapcsolatban maradni másokkal. Ez a fajta kapcsolódás feltételezi a köl¬
csönösséget, a kegyelmi ajándékok megosztottságát és megosztását. Nem elegendő
önmagában a másokért való munkálkodás egyéni buzgalma, hanem törekedni kell
az együtt munkálkodásra az úton velünk járókkal. Így a gyülekezeti élet nemcsak
az önmagában, önmagáért való működést állítja a fókuszba, hanem olyan együtt¬
működő testvéri, munkatársi közösséggé válik, amely a missziói parancs érvényét
az egyénnél magasabb szintre, a Krisztusban valók közösségi szintjére emeli.
Kiemelt hangsúllyal szükséges kezelni az önismereti jellegű diszciplínákat. ,,. . .aki
maga nem végez önismeretet, a másikban is saját magát fogja terápiáztatni."" Fontos
a spirituális önismereti képzés — a lelkígondozói jelenlét alapjaként —, amely egyfajta
reflektált istenkapcsolati , tudással; tapasztalattal dolgozik egyéni és közösségi for¬
mában. Nagy kérdés a lelkészi, hittanári képzésben részt vevők számára, hogy miként
tudják a Jézustól kapott üzenetet transzformálni. Isten igéjének transzformálása itt azt
jelenti, hogy az egyén vagy a közösség megérti és tanulja Isten üzenetét, és ennek hatá¬
sa alatt átalakul életvitele, gondolkodásmódja és cselekedetei. Ez magában foglalhatja
az erkölcsi értékek és normák megváltoztatását, a bűntől való elfordulás és az újból
és újból Krisztusra találás szabadító erejét, az irgalmas és szeretetteljes élet örömét.
Fontos eleme ennek a folyamatnak az állandó kísérő!" karakter. Ahogy az élő Úr kíséri
tanítványait, a benne hívőket, ahogy a tanítványokat egymásra bízta és bízza ma is.
Az evangélium hirdetésében tehát bennefoglaltatik a jelenlét is a másik számára.
A lelkész ezekben a kapcsolödäsaiban, lelkigondozöi beszelgetesben, gyönäs köz¬
ben, a szészéki igehirdetésben, az imädsägban az oltár előtt vagy éppen a csendes
órájában, a teljes személyiségével van jelen. Egyszerre kapcsolódva Istenhez és az
10 SIBA 2018b, 108. o.
1 BAUMGARTNER 2003, 248—250. o.