Oldal 202 [202]
OCR
A fentiek kiegészítéseként meg kell jegyezni, hogy a mentorálás különböző modelljei ritkán vagy szinte sohasem valósulnak meg , vegytisztán; a valóságban a mentorálásról kialakított vízióban, a mentorképzésben és a mentorálási folyamatban a mentorálási modellek elemei kisebb-nagyobb mértékben keverednek egymással. A mentorok tanulásának rendszerbe ágyazottsága A mentorok tanulását meghatározó tényezők számbavételekor a humánökológiai modellek? logikáját követve megkülönböztethetjük a rendszer, a szervezet és az egyén szintjét. Ezek a szintek egymással állandó kölcsönhatásban alakítják az oktatáspolitikát, az oktatás mindennapi valóságát, az egyes szereplők (tanulási) igényeit, az iskolák, képző intézmények ezekre adott válaszait. Így kölcsönösen hatással vannak a mentorálás során megvalósuló támogatásra és tanulásra, a mentorok tanulására is. Napjainkban a rendszert egy adott ország szintjén, de akár nemzetközi — hazánkban emellett uniós — szinten is értelmezhetjük. Ez határozza meg a szakpolitiká(ka)t, ezzel összhangban általánosságban a mentorálás céljait, a mentoráltak és a mentorok körét, feladatait, atámogatások rendszerét és a kutatásokat. A nemzeti rendszerek szintjén konkretizálódnak a fentiek, valamint megtörténik az intézményi, a tartalmi és a jogi keretek kialakítása, szabályozása. A szervezet a mentorálás és a mentori tanulás tekintetében ismét sokrétű értelmezést nyer: szervezetként tekinthetünk az intézményre (illetve ennek kisebb szervezeti egységeire, gyakorlatközösségeire), amelyben a mentor tanári és mentori munkáját végzi, de a mentoráltat és a mentort képző felsőoktatási intézménytek)re is, amelyek többnyire nem azonosak. Míg a mentorálás helyszínéül szolgáló köznevelési intézmény a mentorálási folyamat megvalósításáért, a tanulási környezet kialakításáért, továbbá a szervezeti keretek biztosításáért felel; a felsőoktatási intézmények tervezik és valósítják meg képzésüket, a rendszerszintnek megfelelően ők határozzák meg a képzési célokat és a kimeneti követelményeket. A személyes szinten találkozik a mentor és a mentorált tudása, felkészültsége, tanulási igényei, az ő interakciójuk eredményeként jön létre és alakul a mentorálás folyamata mindazon tényezők ráhatása mellett, amelyeket a fentiekben attekintettiink.” A mentorok tanulására ható rendszer-, szervezeti és egyéni szintű tényezők egymásra hatását mutatja be a 3. ábra. 26 BRONFENBRENNER 1994; läsd toväbbä SACHS 2007; CREEMERS-KYRIAKIDES 2011; RAPOS et al. 2020. 27 SERES-BUSI 2024.
