Oldal 191 [191]
OCR
nevezett dialéguselvnek,?! ami azt jelenti, hogy a valláspedagógia mind tartalmában, mind alkalmazott módszereiben a fiatalok társadalmi diskurzusra való képességeinek fejlesztésére koncentrál. Ez az elv a fiatalokkal együtt folytatott teológiai beszélgetések szükségességét veti fel. A dialógusra való készség alapvető szerepét hangsúlyozza Irina Pendorf is. Idézi Martin Bubert, aki szerint , kezdetben volt a kapcsolat; és aki az emberkép alapvetően dialógusorientált jellege mellett áll ki. A bizalomra épülő pedagógia egyszerre épít erre az alapvető és egész életen át fejlődő párbeszédkészségre és a Viktor Frankl nevével fémjelzett egziszteciális terápiás (vagy logoterapids) iranyzatra.” Petra Freudenberger-Lötz módszertani kézikönyvében a teológiát Wilfried Härle nyomán úgy határozza meg, mint a hit reflexióját, és rögzíti, hogy a hitoktatási folyamatban a hittartalmak egyéni reflexióját kell elvégezni. Ez a fiatalokkal folytatott teológiai beszélgetések során valósulhat meg, ahol a tanulók közösen teszik fel egzisztenciális kérdéseiket és keresik a lehetséges válaszokat. Ezek a beszélgetések nem eredményorientáltak abban az értelemben, hogy nem céljuk egy mindenki számára elfogadandó végső választ adni a felmerülő kérdésekre. Érdemes megkülönböztetnünk a , hitkérdéseket" a , tudáskérdésektől? Utóbbiak gyakran csak egyféle lehetséges választ feltételeznek, amelyet a helyes-helytelen ellentétpár mentén értékelhetünk. A hitkérdések azonban személyes választ igényelnek, amelyek megválaszolásához nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a keresztény tradícióból származó ismeretek, teológusok és filozófusok gondolatai és nem utolsósorban a Szentírásban fellelhető tanúságtételek.? A beszélgetés vezetőjének a szerepe is más a hagyományos hitoktatói szerepkörhöz képest. Kilép az egyedül elfogadható igazság képviselőjének szerepéből, és facilitátorrá válik, aki a biztonságos keretek megteremtésével, a figyelmével, a beszélgetés stimulálásával (pl. a kérdések kezelésében segíthet), a kísérő szakértő jelenléttel támogatja a diskurzust. Szakértőként természetesen sok extra tudás birtokában van, de ezeket óvatosan, a beszélgetés megfelelő pontján, a fiatalok megnyilvánulásait bátorítva, és nem azokat elnyomva kommunikálja. A teologizálás fiatalokkal jóval több, mint a teológiai tartalmak egyszerű megtanítása az órán. Ennek a folyamatnak a segítségével a fiatalok maguk is megtanul2 Az EKD 2010-es vallásoktatással kapcsolatos kompetenciafelsorolásában például kiemelt szerepe van a dialógusra való készségnek. Idézi SCHLAG—SCHWEITZER 2012, 16. 0. 22 PENDORE 2021, 167—236. o. 23 EREUDENBERGER-LÖTZ 2012, 13—15. 0. 24 Uo. 15-17. 0.
