Seite 175 [175]
A koalíciós kormányzás idejét sajátos szabadegyházi és baptista szempontból vizs¬
gálva, és elfogadva, hogy négy nagyobb csoportba sorolhatjuk azokat az intézke¬
déseket, amelyek az egyházak szemszögéből fontosnak mondhatók, szembetűnő
különbségeket figyelhetünk meg." Ezen pontok alapján világossá válik, hogy a kato¬
likus vagy éppen a református egyházzal összehasonlítva mennyire más helyzetben
voltak a szabadegyházak. Törekvéseik némely pontokban egybeestek a kormányzat
döntéseivel, amelyek csak erősítették a céljaik elérésének reményeit és látszólag a
helyzetüket is.
Az első intézkedés a földreform, amelyről baptista szempontból még nem foly¬
tattak le szisztematikus kutatásokat, ugyanakkor elmondható, hogy helyzetükből
adódóan itt is kedvezőbben élték meg a folyamatot a szabadegyházak. Még ha eltúl¬
zott is aSzabadegyházak Elnöki Tanácsának (SZET) kijelentése, miszerint ,,[k]6ztu¬
domású, hogy egyházunk a szegények egyháza Magyarországon" akkor is paraszti,
jórészt kisbirtokos gyökerekkel bíró , egyház" volt a baptista. Ilyen módon érthető,
hogy az 1945-ös, meg nem valósult földreformmal," amellyel az államhatalom az
egyházak gazdasági hatalmát igyekezett megtörni, különösképpen a katolikus egy¬
ház veszített sokat, hiszen kiszolgáltatottá vált az egyházi kongruák tekintetében.
A Budapesti Baptista Hitközség nevén , névlegesen" voltak imaházak és földek is,
méretüket tekintve azonban ez nem nevezhető jelentős vagyonnak. Ennek követ¬
keztében ezen intézkedések nem érintették kedvezőtlenül a közösséget, sőt többen
jutottak földhöz ilyenformán.
Másodszor a kommunista párt igyekezett leszűkíteni az egyházak közéleti és poli¬
tikai aktivitását. Míg ez a katolikus egyháznál ifjúsági és egyéb szervezetek betiltását
eredményezte, a sajtóban pedig ehhez kapcsolódóan negatív és megdöbbentő hírek
terjesztésével igyekezett lejáratni kifejezetten a katolikus klérust, vele szemben a
baptista közösség nagyobb teret kapott, vagyis éppen ellentétes irány figyelhető meg
ezen a területen. Sőt nemhogy szűkül, inkább bővül a nyilvánossága a baptistáknak,
hiszen a közösség vezetői kifejthetik véleményüket a Szabad Nép hasábjain is. Rá¬
adásul a református egyházban Ravasz László püspököt támadják, az evangélikus
5 BALOGH 2008, 51. 0.
° Baptista Levéltár. Rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve 1949 januárjában.
7 Ö. KovÁcs 2017, 30. o.
gyülekezet felelőssége volt, a hitközség a hivatalos intézkedések miatt volt bejegyezve tulajdonosnak.
Azonban akár vételről, akár eladásról volt szó, a helyi gyülekezet döntött, majd a hitközség vezetőinek
hozzájárulását kérte, amely inkább formalitás volt egy alapvetően decentralizált , egyházban"