Page 166 [166]
A hit és a tanítás, tanulás összekapcsolódását két jellegzetes szempontból mutatom
be: a keresztyén nevelés és a keresztyén nevelő fókuszából.
Hit és tanulás a keresztyén szemléletű nevelésben
1904. nyarán lelkes jegyzetben üdvözlik Peres Sándor Neveléstan című művét. Az
ismeretlen szerző kiemeli, hogy míg , Herbart és Rein neveléstanilag is elválaszt¬
hatónak tartják a test- és lélektant egymástól: Peres neveléstana az egyén termé¬
szetes fejlődését vizsgálja, tehát a testi és lelki természetes fejlődést, úgy, ahogy ez
az egyénben együttesen s egymást föltételezve végbe megy"" A mű jelentőségét
pedig így foglalja össze: , A neveléstudományt, mely eddig a különféle filozófiai rend¬
szerből szabadulni nem tudott, önálló tudománnyá szeretné átalakítani, s pedig a
fejlődéstani törvények alapján határozottan nemzeti és valláserkölcsi irányban!"
A könyvismertetőből idézett mondat illeszkedik a folyóirat aktualitásokra nyitott
szemléletébe. A fejlédéslélektani felismerések és a „valläserkölcsi” kapcsolödäs
komolyanvétele nem pusztán Peres könyvét, de az Evangélikus Népiskola folyóirat
lapszámait is meghatározza.? A korabeli kontextus elgondolkodtató: üres temp¬
lomokra panaszkodnak, amelynek okaként elsősorban azt jelölik meg, hogy , kik a
műveltek osztályába szeretik magukat sorozni [...] elhitetik magukkal, hogy nekik
a vallásra nincsen szükségük" Az ő példájuk, ráadásként pedig a közhivatalok va¬
sárnap délelőtti nyitvatartása a ,köznépet" is vasárnapi munkára sarkallja."
Az ateizmus és a materializmus" fenyegető térnyeréséről írnak, viszont a , szociá¬
lismus""6 megítélése összetettebb. Megjelenik ugyanis egy közvetítő gondolat, amely
megpróbálja felmutatni a keresztyénséggel való párbeszéd lehetőségét. Pregnáns
megállapításokra alapozták a , valláserkölcsi irány" létjogosultságát:
60 Evangélikus Népiskola 1904, 178. o.
4 Evangélikus Népiskola 1904, 179. o.
62 A nemzeti gondolat szintén újra meg újra előkerül a lapszámokban, ha nem is kritikátlanul, hiszen
a nemzetiségi közeg tapasztalata e tekintetben is összetettebb szemléletmódot alapoz meg a szerzők és
hozzászólók körében. Ennek a kérdéskörnek egy diakrón vizsgálata további tanulságokkal szolgálhatna.
53 Evangélikus Népiskola 1889, 140. o.
64 Uo.
65 Evangélikus Népiskola 1894, 16—20. o.
66 Evangélikus Népiskola 1909, 257—268. o.