Page 161 [161]
— szakirodalom segít elhelyezni az evangélikus néptanítókat is az oktatáspolitikai
reformok és szociológiai-földrajzi helyzetük kontextusában, miközben adalékokkal
szolgál a tanítók életmódja és munkavégzése tekintetében is. A korszak nevelés¬
történeti hátterének felvázolásakor tehát releváns szakirodalmi adatokra támasz¬
kodhatom.
Az evangélikus néptanítók működésének keretei a vizsgált időszakban többször
változtak. A tanügyi tekintetben állami felügyelet alá vont protestáns iskolák? fejlő¬
dését alapvetően Magyarország első népiskolai törvénye, az 1868. évi 38. törvénycikk
és az azt kiegészítő későbbi rendelkezések határozták meg. Eötvös József vallás- és
közoktatásügyi miniszter reformjai hatására az általános tankötelezettség beveze¬
tésével" egy időben a központi szabályozás a helyi közösségek felelősségvállalására
is apellált, amikor iskolaszékek felállítását rendelte el a népiskolák munkájának
felügyeletére és gyakorlatilag munkájuk támogatására. Az iskolaszékek az 1876-os
törvény rendelkezése nyomán a felekezeti fenntartású iskolákban is megalakultak."
A kilenctagú testületek tagjai a lelkész és a tanító mellett a község lakosai közül
kerültek ki.
, Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenörizte a tör¬
vény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az iskola¬
épület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről; képviselői jelen voltak a vizsgákon, dön¬
töttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben stb""
A tanítók azonban nemcsak az iskolaszék tagjaival álltak , nunkakapcsolatban;
hanem a helyi közösség életét is szervezték és tevőlegesen segítették akár kétkezi
munkájukkal is, például a község faiskolájának"" kezelését vagy éppen tejszövetke¬
zetének" vezetését vállalva. A szülői értekezletek" és családlátogatások alkalmain
túl kántorként (és az evangélikus gyülekezet jegyzőjeként) vagy éppen hivataluknál
fogva népszámlálóbiztosként is különböző helyzetekben találkoztak a falu lakosaival,
így a rájuk bízott gyermekek családjaival is. A cikkek tanulsága szerint küldetésüknek
is érezték, hogy a sokrétű információik alapján feltáruló valós problémákra adekvát
2 MEszAROS—PUKANSZKY—NEMETH 2000, 354. 0.
8 MESZAROS—PUKANSZKY—NEMETH 2000, 356. . adatai szerint a törvény megjelenésének idejében a
tanköteles gyermekeknek 4896-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már 5596-ra módosult. A századforduló
táján, 1896-ban 799 az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 9396.
4 Uo.
5 Uo.
16 Evangelikus Nepiskola 1904, 306. 0.; 1914, 419-425. 0.
7 Evangelikus Nepiskola 1904, 306. o.
18 Evangelikus Nepiskola 1904, 309. 0.