Seite 140 [140]
bűnössé: Ne kételkedjünk üdvösségünkön! Ahogy esküvel megígérte Ezékiel próféta ál¬
tal, hogy nem pusztítja el őket (Ez 18,32; 33,11). Életemre mondom, így szól az Úr, nem
akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen?
Egyszerre meseszerű és titkozatos ez a leírás. Paulosz az arcokból olvas és lát:
sokkal többet, mint első benyomásra gondolná az ember. Azt látja a szerzetesek
testtartásából, hogy mi lakik mélyen a szívükben. Szó szerint beléjük látott vagy
átlátott rajtuk. Ez a látomása felszabadítólag hat nemcsak a közösségre, hanem arra
az illetőre is, aki súlyos terheket hordoz magában.
Az atyák mondásaiban megőrzött történetek és szavak bepillantást engednek ugyan
az ältaluk gyakorolt lelkivezetes esemenyeibe, azonban a kutatók egyetértenek ab¬
ban, hogy a leírások alapján nem szisztematizálható, főleg pedig nem metodizálható
az, milyen módon vezették a lelki atyák az ő fiaikat. Manfred Seitz így ír erről: , A
különbség, ahogy teoretikus kérdésekre reagálnak, lenyűgöző. Nem adnak általános
igazságokat, hanem olyan bátorító szavakat mondanak, amelyek a tanácsot kérő
szituációjának megfelelnek"?
A lelkivezetéssel kapcsolatos tanulmányok közül Anselm Grün elemzi a legala¬
posabban az atyák által gyakrolt lelkivezetés jellemzőit. A következőkben az ő meg¬
figyeléseire támaszkodom, amikor megpróbálok néhány jellemvonást bemutatni.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy a pusztai atyák életvezetési tanácsai a kér¬
tet ter 2
fogalmazni: a tapasztalás tanulására igyekeznek motiválni a hozzájuk fordulókat.
Saját gyengeség feltárása
Az atyák mondásaiban megőrzött lelkivezetés egyik jellemzője, hogy az atyák a kér¬
dezőnek feltárják saját gyengeségüket. Ezzel a magukról kialakult idealizált, hamis
képet akarták lerombolni.
„Egy testver Kelliäban ült, és a magány miatt nyugtalanná vált. Elment a Pherméi
Theodórosz atyához, és elmondta neki. Az öreg akkor így tanította őt: vJól van, alázd
38 AP 797.
4 SEITZ 1994, 91. O.