Oldal 140 [140]
OCR
bűnössé: Ne kételkedjünk üdvösségünkön! Ahogy esküvel megígérte Ezékiel próféta által, hogy nem pusztítja el őket (Ez 18,32; 33,11). Életemre mondom, így szól az Úr, nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen? Egyszerre meseszerű és titkozatos ez a leírás. Paulosz az arcokból olvas és lát: sokkal többet, mint első benyomásra gondolná az ember. Azt látja a szerzetesek testtartásából, hogy mi lakik mélyen a szívükben. Szó szerint beléjük látott vagy átlátott rajtuk. Ez a látomása felszabadítólag hat nemcsak a közösségre, hanem arra az illetőre is, aki súlyos terheket hordoz magában. Az atyák mondásaiban megőrzött történetek és szavak bepillantást engednek ugyan az ältaluk gyakorolt lelkivezetes esemenyeibe, azonban a kutatók egyetértenek abban, hogy a leírások alapján nem szisztematizálható, főleg pedig nem metodizálható az, milyen módon vezették a lelki atyák az ő fiaikat. Manfred Seitz így ír erről: , A különbség, ahogy teoretikus kérdésekre reagálnak, lenyűgöző. Nem adnak általános igazságokat, hanem olyan bátorító szavakat mondanak, amelyek a tanácsot kérő szituációjának megfelelnek"? A lelkivezetéssel kapcsolatos tanulmányok közül Anselm Grün elemzi a legalaposabban az atyák által gyakrolt lelkivezetés jellemzőit. A következőkben az ő megfigyeléseire támaszkodom, amikor megpróbálok néhány jellemvonást bemutatni. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a pusztai atyák életvezetési tanácsai a kértet ter 2 fogalmazni: a tapasztalás tanulására igyekeznek motiválni a hozzájuk fordulókat. Saját gyengeség feltárása Az atyák mondásaiban megőrzött lelkivezetés egyik jellemzője, hogy az atyák a kérdezőnek feltárják saját gyengeségüket. Ezzel a magukról kialakult idealizált, hamis képet akarták lerombolni. „Egy testver Kelliäban ült, és a magány miatt nyugtalanná vált. Elment a Pherméi Theodórosz atyához, és elmondta neki. Az öreg akkor így tanította őt: vJól van, alázd 38 AP 797. 4 SEITZ 1994, 91. O.
