Seite 127 [127]
OCR
mégpedig az az arc, amely a Szekéren (Merkabah) is megjelent Ezékielnek a Kebár folyónál (vö. Ez 43,3). Innen már csak össze kellett raknom a sokféle forrásból származó információmorzsákat. Gondolatmenetem, csak pontokba szedve, a következő volt: e Az ariél egy kultikus tárgy, amely erősen összekapcsolódik vaskori levantei istenségekkel, és amely érdemes arra, hogy egy győzedelmes király a saját istene elé hurcolja. e Szerte az ókori Keleten szokás volt, hogy a legyőzött istenek szobrait elhurcolták a győztes isten elé. Szobrokat, nem pedig tűzhelyeket, hiszen nem fűteni vagy főzni akartak, hanem magát a legyőzött istent megalázni és fogságba ejteni. e Ezékiel és Mésa ariélje ugyanaz a tárgy típusát tekintve. Az, hogy az Ószövetség héber nyelvében az ariél szóban egy jod is megjelenik, míg Mésánál ez kimarad, nem meglepő. Ez több szó esetében is előfordul. A jod nélküli írásmód lehet móábi dialektus vagy az évszázadok alatt zajlott nyelvfejlődés eredménye. Ez nem jelenti, hogy a két tárgy nem ugyanaz. e Rabbinikus források és az Ószövetség szövege is több helyen mutat arra, hogy az Ez 43,15-ben megjelenő ariél az az alkotmány, amelyen Isten megjelenik és trónol. e Miután Isten dicsősége a Szekéren bevonul a templomba, Isten maga mondja Ezékielnek, hogy ez az ő trónjának a helye (Ez 43,7). s Hogy ennek a trónusnak az alja a gyakorlatban valóban tűztér volt, az nem lehetetlen. Ez inkább megerősíti az elképzelésemet, hiszen ily módon a trónján helyet foglaló istenség szimbolikus módon saját maga emészthette el a neki szánt adományokat. Aztis tudjuk, hogy Jahve nagyon sokszor jelenik meg tűzben, az Ószövetség számtalan szöveghelyén mutatják be így. Ez lehet az Isten hatalmának (dicsőségének), de haragjának szimbóluma is, valamint háborúban is gyakran segíti az Úr a népét ebben a formában.? Ezért semmiképp sem lenne meglepő, ha Isten trónja, amely helyet kapott a jeruzsálemi templomban és más, vidéki templomokban is, a gyakorlatban olyan alkotmány lett volna, amelynek az alján tűz égett. Nem vetem el tehát teljesen, hogy a szót nyelvészetileg az égéssel kapcsolatos jelentéstartalmú gyökből lehessen levezetni. Ugyanakkor azt gondolom, ez a megoldás nem feltétlenül áll erős lábakon. Az égéshez kapcsolódó kifejezések ugyanis a héberben teljesen más gyökökből származnak. Az ariél tűzhelyként való értelmezése pedig egy arab nyelvi párhuzamból, az arab aray gyökből származik, viszont ez sosem fordul elő az Ószövetségben égéssel kapcsolatos értelemben. 20 Lásd GOUDSBLOM 2002, 94—101. O.
