Page 127 [127]
mégpedig az az arc, amely a Szekéren (Merkabah) is megjelent Ezékielnek a Kebár
folyónál (vö. Ez 43,3).
Innen már csak össze kellett raknom a sokféle forrásból származó információ¬
morzsákat. Gondolatmenetem, csak pontokba szedve, a következő volt:
e Az ariél egy kultikus tárgy, amely erősen összekapcsolódik vaskori levantei
istenségekkel, és amely érdemes arra, hogy egy győzedelmes király a saját is¬
tene elé hurcolja.
e Szerte az ókori Keleten szokás volt, hogy a legyőzött istenek szobrait elhurcolták
a győztes isten elé. Szobrokat, nem pedig tűzhelyeket, hiszen nem fűteni vagy
főzni akartak, hanem magát a legyőzött istent megalázni és fogságba ejteni.
e Ezékiel és Mésa ariélje ugyanaz a tárgy típusát tekintve. Az, hogy az Ószövetség
héber nyelvében az ariél szóban egy jod is megjelenik, míg Mésánál ez kimarad,
nem meglepő. Ez több szó esetében is előfordul. A jod nélküli írásmód lehet
móábi dialektus vagy az évszázadok alatt zajlott nyelvfejlődés eredménye. Ez
nem jelenti, hogy a két tárgy nem ugyanaz.
e Rabbinikus források és az Ószövetség szövege is több helyen mutat arra, hogy
az Ez 43,15-ben megjelenő ariél az az alkotmány, amelyen Isten megjelenik
és trónol.
e Miután Isten dicsősége a Szekéren bevonul a templomba, Isten maga mondja
Ezékielnek, hogy ez az ő trónjának a helye (Ez 43,7).
s Hogy ennek a trónusnak az alja a gyakorlatban valóban tűztér volt, az nem le¬
hetetlen. Ez inkább megerősíti az elképzelésemet, hiszen ily módon a trónján
helyet foglaló istenség szimbolikus módon saját maga emészthette el a neki
szánt adományokat. Aztis tudjuk, hogy Jahve nagyon sokszor jelenik meg tűz¬
ben, az Ószövetség számtalan szöveghelyén mutatják be így. Ez lehet az Isten
hatalmának (dicsőségének), de haragjának szimbóluma is, valamint háborúban
is gyakran segíti az Úr a népét ebben a formában.? Ezért semmiképp sem lenne
meglepő, ha Isten trónja, amely helyet kapott a jeruzsálemi templomban és más,
vidéki templomokban is, a gyakorlatban olyan alkotmány lett volna, amelynek
az alján tűz égett. Nem vetem el tehát teljesen, hogy a szót nyelvészetileg az
égéssel kapcsolatos jelentéstartalmú gyökből lehessen levezetni. Ugyanakkor
azt gondolom, ez a megoldás nem feltétlenül áll erős lábakon. Az égéshez kap¬
csolódó kifejezések ugyanis a héberben teljesen más gyökökből származnak.
Az ariél tűzhelyként való értelmezése pedig egy arab nyelvi párhuzamból, az
arab aray gyökből származik, viszont ez sosem fordul elő az Ószövetségben
égéssel kapcsolatos értelemben.
20 Lásd GOUDSBLOM 2002, 94—101. O.