Page 125 [125]
Ahogy láttuk, a bibliafordítás nagyon komoly, interdiszciplináris munka, ugyanak¬
kor izgalmas intellektuális felfedezés is. A helyes fordítás és értelmezés megtalálása
múlik a társtudományok fejlődésén, és mint minden felfedezés, néha múlik a sze¬
rencsés véletlenen is. Az én esetemben is így történt. Eredeti szándékom ugyanis
nem az volt, hogy az Ez 43,15-ben előforduló ariél jelentését fejtsem meg, hanem
a Mésa-felirat új fordítását és kommentárját akartam elvégezni. Ezt meg is tettem,
két tanulmányban. "" Ennek a munkának a kapcsán, mintegy mellékszálként jutottam
arra, hogy Ezékiel és Mésa ugyanarról a kultikus tárgyról beszél, amikor az ariélt
említi, ennek jelentése pedig istentrónus.
Ebben az értelemben szerepet játszott a munkámban a szerencsés véletlen. Még
inkább kellett hozzá azonban a társtudományok fejlődése. Bár a biblikus régészet
több száz éves történetre tekint vissza, a feltárások száma a 20. század utolsó har¬
madát megelőzően viszonylag kevés volt, és leginkább Izrael területére, azon belül
is hatalmi centrumokra korlátozódott. Ily módon a legjelentősebb történeti forrás
a Szentírás volt, és a véletlenszerűen előkerülő egyéb írásos és tárgyi leletekből is
leginkább csak a mainstream, központi vallásosság álláspontjára derülhetett fény,
vagyis arra, amit a politikai és vallási elit közölni akart a saját propagandisztikus
céljaival összhangban. Különösen a kétezres évek elejére azonban a feltárások szá¬
ma megsokszorozódott, és a kutatás iránya egyre inkább a falusias települések, a
hétköznapi emberek mindennapi élete felé fordult. Az újonnan előkerült leletek
viszonylagos sokaságából immár lehetőség nyílt annak megrajzolására, hogy milyen
kulturális közegben, hogyan élt, mit gondolt valójában az am ha-arec" a vaskorban,
szemben a hivatalos állásponttal.
A kutatás emellett egyre inkább földrajzilag is kiszélesedett Izrael szomszédai felé.
Manapság pedig már leginkább az egész vaskori Levante lokális különbözőségéről,
ám globális hasonlóságáról beszélünk.? Ezért, noha a Mésa-feliratot már 1868-ban
felfedezték, és első magyar fordítása is már 1938-ban megjelent," az új kutatási
eredmények fényében lehetőség nyílt, hogy újraértelmezzük azt.
A Mésa-felirat a bibliakutatás egyik legfontosabb forrása. Sokáig a leghosszabb
írásos forrás volt az ókori Palesztinából. A Mésa, Móáb királya által hátrahagyott
10 KŐSZEGHY—CSERCSA 2009, 38—57. o.; valamint CSERCSA 2011.
1 A föld népe , az ígéret földjén lakó nép; sokszor inkább az egyszerű, tanulatlan lakosságot, a plebst,
az ,istenadta népet" értik alatta.
2 ROUTLEDGE 2017, 51. O.
13 ROSENBLÜTH 1938.