Page 118 [118]
védekezési tapasztalata, emellett pedig nagy valószínűséggel hivatásos katonákkal
is rendelkeztek az izraelitákkal ellentétben." A társadalmi rendszer felépítésének a
különbsége is nehézséget okozhatott a kánaáni városállamok ellen folytatott harcok¬
ban, hiszen azok felépített hierarchiával rendelkeztek, míg az izraeliek szegmentáris
társadalmában ez nem volt jellemző." A központosítás helyett a családi kötelékek
összefonódása tartotta egyben a társadalmat, így nehezebb is volt egy adott veze¬
tőt választani a hadműveletek sikeres végigvitelére, majd az esetleges győzelemmel
járó struktúraváltozás lebonyolítására. Az egyetlen lehetőség a kánaániak feletti
győzelemre a nomád csoportok szövetségkötése volt, ahogyan az meg is történt
Júda és Simeon között a Bírák könyve első fejezetének beszámolójában, de ez sem
biztosította az uralkodó pozíciót (lásd pl. Jeruzsálem).
Adénibezekkel mondatja ki a szöveg azt a számunkra érdekes mondatot is, amely
az idegen szokás átvételére mutat. Ahogyan ő, a pogány, kánaáni uralkodó? tett an¬
nak idején a legyőzötteivel, pontosan ugyanúgy, tehát az őslakos szokást eltanulva
bántak vele kánaáni módra? Júda és Simeon törzsének képviselői a győzelmük után.
A végtagok megcsonkításával, egészen pontosan a hüvelykujjak és a nagylábujjak
levágásával tették harcképtelenné az ellenfeleiket a győztesek. Kardforgatásra, harc¬
kocsi vezetésére és íjászatra is alkalmatlanná vált az, akinek nem volt hüvelykujja,
illetve menetelésre, futásra és lovaglásra az, akinek a nagylábujját vágták le. Ezzel
előzték meg a potenciális lázadást vagy a későbbi hatalomátvételt a legyőzött fél
részéről. Mari szövegek hasonló gyakorlatokról számolnak be."
Tipikus kánaáni elem az asztal alá kényszerítése a legyőzötteknek, ahol ételmara¬
dékkal etették őket. Ez a gyakorlat az ugariti panteon élén álló Él istenségtől ered,
akiről az eposzokban azt olvashatjuk, hogy lakomára hívta az isteneket, és amelyik
behódolt előtte, azt étellel kínálta, és a barátjának tekintette, akik pedig megtagadták
a behódolást, azokat a parancsára bottal verték az asztal alá.
E rövid példa alapján is tetten érhető a teljes elkülönülés hiánya, amely a deu¬
teronomista teológia szerint viszont elvárt lenne. Ez nem csak annak köszönhető,
hogy a szándék a hűtlenség okozta káosz bemutatása, ahogyan arra Klein utal.
A korszak társadalomfejlődése, a rendkívül szoros együttélés hatásai az egymástól
26 DIETRICH 1979, 21—23. 0.
27 Hopossy-TAKACS 2016, 21—25. 0.
28 Az Adóníbezek név jelentéséből kiindulva ((Bezek ura) valószínűleg nem a személy nevét ismer¬
jük meg a Szentírás hivatkozott szakaszából, hanem a titulusát, amely egy kánaáni település, esetleg
városállam vezetői címe. A város neve a pia szóból származik, amely a villámlás fényét jelöli a héber
nyelvben.
2 BACHMANN 2018, 6. o.
30 BOLING 1975, 55. 0.