Page 111 [111]
Az interkulturalitás? és az identitás kérdései a királyság előtti
Izrael és az idegen népek kapcsolatáról szóló leírásokban
Pápai Attila Evangélikus Hittudományi Egyetem
doktorandusz
DOL 10.56037/978-963-380-281-6.08 E-mail: attila.papai87@googlemail.com
A különböző kultúrák együttélése egy szűk térben mindig hordoz magában
némi feszültséget. Előkerülnek az identitás és a szokások, életgyakorlatok át¬
járhatóságának kérdései, amelyek valójában a megmaradásról szólnak. Izrael
népének történeti beszámolói a honfoglalást követő időszakban teológiailag
az elkülönülés szándékát fogalmazzák meg kívánalomként, de a sorok között
mégis folyamatosan beszámolnak az egymástól való tanulás, szokásátvétel pél¬
dáiról. A dolgozat társadalomtudományi fogalmakat hív segítségül a jelenség
magyarázatára, valamint egy kiválasztott szöveg példáján keresztül mutatja be
a szokásátvételt, az idegentől való tanulást.
Kulcsszavak: interkulturalitás / identitás / idegenség / elkülönülés / szokásátvétel
! Míg Józsué könyve egy ideális és gördülékeny honfoglalásról számol be, a Bírák könyve tájékoztatja
az olvasóját olyan kudarcokról is, amelyek végső soron az el nem foglalt területek status guóját ma¬
gyarázzák. Ezeknek az el nem foglalt területeknek a felsorolásában találkozunk visszatérő elemként a
címben használt kifejezéssel. A fenti idézet Bír 1,32-ből származik, Ásér törzse katonai kudarcának a
beszámolójából.
? Az interkulturalitást megkülönböztetjük az egyéb társadalmi közösségi találkozások formáitól, a
multikulturalitástól vagy a transzkulturalitástól. Az előbbit az egy adott társadalmon belüli két vagy
több kulturális tényező együttélése esetén használjuk azok sajátos jellemzői általi megkülönböztetésük
esetén, míg utóbbit éppen a megkülönböztethetőség hiányakor, amikor elmosódnak az egyéni kulturális
jegyek, anélkül, hogy egységes kultúra jönne létre, ehelyett több kulturális identitást hordoz magában
a közösség. Az interkulturalitás nem a különbözőségeket emeli ki, de nem is az egybeolvadást, hanem
egy kölcsönös értelmezési és alkalmazkodási folyamatot mutat be. Lásd BARMEYER 2011, 38. 0.