Oldal 101 [101]
nézve a dolgot, több kutató úgy véli, hogy Pál Onézimonsz képviseletében jár el
mint jogi szereplő a nézeteltérés rendezésének céljával." Erre a típusú közbenjárásra
az ókori irodalom több példát is hátrahagyott. A hasonlóságra igen szembetűnő
példát látunk az ifjabb Plinius leveleiben:
„Kedves Sabinianusom! Szabadosod,? akire - mint mondottad — nagyon megharagudtál,
eljött hozzám, a lábam elé vetette magát, s úgy feküdt ott, mintha előtted volna. Sokáig
sírt, hosszan, esedezve könyörgött, majd ismét sokáig hallgatott; röviden: meggyőzött
arról, hogy megbánása őszinte. Azt hiszem, csakugyan megjavult, mert tudatában van
vétkének. Haragszol rá, tudom, s azt is tudom, hogy joggal haragszol. De éppen akkor a
legdicséretesebb a megbocsátás, ha a lehető legnagyobb okunk van a haragra. Kedvelted
szabadosodat, s remélem, kedvelni is fogod. S most annyi is elég, hogy engedsz a könyör¬
gésnek. [...] Légy kissé tekintettel ifjúságára, könnyeire, légy tekintettel saját jó szívedre is,
ne kínozd őt, ne gyötörd magad. Mert magadat is kínzod, ha átengeded magad az indulat¬
nak. Félek, hogy úgy tűnik, nem kérlek, hanem szinte kényszerítelek, mikor az ő kéréséhez
kapcsolom az enyémet is. [...] s keresztül fogom vinni kérésemet, ha olyasmi fordul elő,
amit én tisztességgel kérhetek, s amit te tisztességgel teljesíthetsz! Minden jót!" (IX. 21)
A történet folytatását megismerjük egy következő levélből:
, Kedves Sabinianuson! Jól tetted, hogy levelemmel együtt hozzád érkező, egykor any¬
nyira kedvelt szabadosodat ismét házadba és jóindulatodba fogadtad. [...] benned
olyan embert látok, akinek haragját enyhíteni lehet [...], sokra becsülsz, hogy követed
tanácsomat, és teljesíted kérésem. [...] kérlek, ha a tieid hibáznak, [...] légy engeszte¬
lékenyebb irántuk. Minden jót!" (IX. 24)?
Onézimoszról nagyon keveset tudunk meg a levélből. A neve gyakori volt a rab¬
szolgák között, mivel annak jelentése a szolga funkciójára utal: hasznos. Való¬
színűsíthető, hogy születésétől fogva ebbe a társadalmi rétegbe tartozott, amint
7 LAMPE 1985, 135—137. o. A témában informatív doktori disszertáció LOKKESMOE 2015; lásd továbbá
ARTZT-GRABNER 2010, 134. 0.
8 A szabados olyan felszabadított szolga, akinek már vannak önrendelkezési jogai, de bizonyos ideig
még továbbra is szoros kapcsolat fűzi korábbi urához, amely a patrónus-kliens rendszerbe illeszkedik
(DUNN 1996, 335. 0.). Onezimosz „elköszäläsa’, azaz eltävozäsa Filemontöl felveti annak a lehetőségét,
hogy a köztük lévő kapcsolat esetleg már egy szofisztikáltabb úr—szolga viszony lehetett. Nem segíti a kép
tisztázását az sem, hogy a háznép részeként a szolgák is családtagnak számítottak (DUNN 1996, 313. o.).
? PLINIUS: Levelek. https://mek.oszk.hu/o06100/06177/. (Megtekintés: 2024. március 10.)