Seite 94 [94]
az fenyegetést jelent az egész közösségre nézve. Így a talentumok példázatában a
mediterrán értékek szempontjából az a becsületes szolga, aki elásta gazdája pénzét,
míg azok, akik profitot akartak termelni, és kockáztattak, vakmerőnek számítanak.
Jézus azonban a bátran kockáztató szolgákat dícséri a példázatban. A pénzt elrejtő
szolga a következőképpen védekezik: , ram, tudtam, hogy könyörtelen ember vagy,
aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál? (Mt
25,24) Azaz a szolga mélységes bizalmatlansága az, ami arra készteti, hogy elássa
a pénzt. Irigyelte a másik két szolga sikerét, akik megnyerték vele szemben a tisz¬
tességért folytatott versenyt, mert ő nem akart cselekedni és kockáztatni. Ezért a
végső ítélet a következő: , Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek
tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól
pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. (Mt 25,28—29)
Miért volt az ókorban az irigység annyira meghatározó? Hagedorn és Neyrey
szerint ennek a fő oka a tisztességért folytatott verseny volt. A tisztesség alapvetően
az ember társadalmi , hitele" értéke a többiek szemében. A tisztesség, mint minden
más, korlátozottan hozzáférhető, és már ki van osztva a férfiak között (a nők nem
vettek részt a tisztességért folytatott vetélkedésben). A szerzők szerint a tisztességet
tartották a legnagyobb értéknek, ezért kellett a végsőkig küzdeni érte."
Bár Arisztotelész szerint az irigység kellemetlen érzés, de ennél sokkal több, mert
, ritkán marad az érzelmek szintjén, és keresi a módját, hogy elérje a célját"? Hogyan
tudott ártani az irigy ember a sikeres embernek? Ennek többféle módja volt. Elsőként
a kiközösítés, ahogyan az ókori Athénben gyakorolták, amikor a túl sok tisztességre
szert tett embert egy időre száműzték a városból, ezzel megakadályozva, hogy to¬
vább növelje a tisztességét. Egy másik módszer a pletyka, egy távol levő harmadik
fél kitárgyalása. A szerzők említik még a viszálykodást, a pereskedést és végül a
fizikai erőszakot, szélsőséges esetben az emberölést (mint Kain és Ábel esetében). P
Hogyan tudja a sikeres ember minimálisra csökkenteni az irigyei által okozott
kárt? Többféle módon: például a sikerei elrejtésével, egy bók visszautasításával (mint
amikor Jézus visszautasítja a gazdag ifjú ,jó mester” megszolitasat [Mk 10,17—18]),
a siker megosztásával (például pazar lakomák megrendezése révén) és végül a mér¬
tékletességgel, az arany középút megtartásával.
Remélhetőleg a fenti két példa elegendő, hogy meggyőzze az olvasót a társadalom¬
tudományos módszerek magyarázó erejéről és hasznosságukról a bibliai szövegek
értelmezésében.
1 Uo. 24. 0.
2 Uo. 32. 0.
3 Uo.