Oldal 93 [93]
szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested
sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!"
Rohrbaugh rámutat: a nyugati értelmezők általában azt gondolják, itt arról a prob¬
lémáról van szó, hogy az ember szeme nem nyitott isten világosságára. Azonban a
közel-keleti kultúrában a gonosz szem annak árt, akire ránéz. Abban hittek, hogy
a világosság a szívben keletkezik, és a szemen keresztül kiárad a másik emberre,
állatra vagy tárgyra. Ily módon a gonosz szem tulajdonképpen az ember gonosz
szándékát kelti életre, így egy pillantás valóságos kárt tud okozni.
Egy másik illusztráció a szőlőmunkások példázata Mt 20,1—16-ban. Ebben a pél¬
dázatban azok a munkások, akik a legrégebben dolgoztak a szőlőben, zúgolódnak
amiatt, hogy a gazda ugyanazt az összeget fizeti ki a később jötteknek, mint nekik.
A tulajdonos a következő szavakkal feddi meg az elégedetlen munkások szószóló¬
ját: Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?" Az eredeti görögben az itt
hasznält kifejezes az öb0TaAuöS Trovnpds gonosz szem. ,,...a te szemed azért gonosz,
mert én jó vagyok?"
Egy harmadik példa Pál szenvedélyes szózata a galatákhoz: , Ó, esztelen galaták,
ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha kö¬
zöttetek feszítették volna meg?" (Gal 3,1) Szó szerint Tís üuűs éBáokavev: ki vert
szemmel titeket?
Vajon a modern fordítások miért irigységgel fordítják a gonosz szemet? Az irigy¬
ség az az érzés, amely a szemmel verés jelensége mögött húzódik meg. Az irigység
tulajdonképpen a másik sikere miatt érzett fájdalom és elkeseredés." Arisztotelész
megkülönbözteti az irigységet az utánzástól. Bár mindkettő a másik ember sikere
miatti elkeseredés, az irigység meg akarja támadni a sikeres embert anélkül, hogy
az irigy embert erőfeszítésre sarkallná. Ezzel szemben az utánzás nem akar a sikeres
embernek kárt okozni, hanem arra sarkallja a kevésbé sikeres embert, hogy ő maga
is tisztességre tegyen szert nemes cselekedetek révén. Így míg az irigység negatív,
mivel kárt akar okozni másnak, az utánzás pozitív, mert arra ösztönzi az egyént,
hogy saját erőfeszítései révén tegyen szert kiválóságra. Ebben a kontextusban egy
harmadik lehetséges viszonyulás a féltékenység, amely az afeletti aggodalom, hogy
az ember elveszítheti a szívének kedves személyeket vagy dolgokat. Arisztotelész
szerint az irigység rossz, az utánzás és a féltékenység jó.
Az irigység a javak szűkösségének érzetéből táplálkozik. Ha egy ember vagy egy
csoport szerencsével jár, ez a többiek veszteségét jelenti, vagyis ha valaki elér valamit,
8 ROHRBAUGH 1996, 7. 0.
° ELLIOTT 2011, 6. 0.
10 HAGEDORN-NEYREY 1998, 17. 0.