Oldal 91 [91]
dományos vizsgálata mögött húzódik meg: 1. Az emberek egy sajátos, időben és
térben meghatározott társadalomba szocializálódnak. 2. Szocializációjuk révén az
emberek a saját társadalmi csoportjukéval megegyező értékeket vallanak, amelyek
a nyelvben, gesztusokban, használati tárgyakban realizálódnak. 3. Bármi, amit az
ember érzékel, az általa vallott társadalmi előfeltevések szűrőjén át jut el hozzá."
Ami az Újszövetségben szereplő embereket vagy a szövegek szerzőit, hallgatóit
és olvasóit illeti, mindannyian a hellenizált izraelita paraszti társadalomba szo¬
cializálódtak. Ez a közösség magas kontextusú társadalom volt, ami annyit jelent,
hogy a szövegek általában nem fejtik ki a bennük foglalt gondolatok és események
hátterét és részleteit, amelyeket a korabeli olvasó , magától is tud? és amelyek nem
szorulnak magyarázatra.
A következőkben két olyan fontos mozzanatra összpontosítok, amelyek magyaráz¬
hatják az első századi palesztinai társadalom némely jellegzetességét: egyfelől arra,
hogy kollektivista kultúráról? van szó, másfelől a szemmel veréstől való félelemre,
amely az egész — ókori és mai — mediterráneumra jellemző.
A kollektivista társadalmakban élő emberek elsősorban úgy tekintenek maguk¬
ra, mint egy csoport, egy család, egy etnikum, egy vallási szekta stb. tagjára. Az
egyén mindig a saját csoportját képviseli, és saját csoportjának sikerében érdekelt.
Ez a csoport jobban meghatározza őket, mint személyes identitásuk. Őrizkednek
attól, hogy saját célokat kövessenek, ha azok a csoport céljaitól különböznek. Ezzel
szemben az individualista kultúrák a személyes fejlődést, a vállalkozókedvet, az
eredetiséget, a pszichés érettséget és az egyes ember jogait és szükségleteit hang¬
súlyozzák. Ma a világ legtöbb társadalma kollektivista, míg individualista kultúrák
elsősorban Nyugat- és Észak-Európában, illetve Észak-Amerikában találhatóak.
A kultúrák különbözőségének egy másik aspektusa az, hogy milyen mértékben
tolerálja egy adott társadalom a státusz, a hatalom és az előjogok különbségét. Eb¬
ből a szempontból megkülönböztethetünk vertikális és horizontális társadalmakat.
A horizontális társadalmak viszonylag kis különbségeket engednek meg a társadalmi
rétegződés tekintetében, míg a vertikális kultúrák jóval nagyobbakat.
Ha ezt a két szempontot alkalmazzuk a különböző kultúrákra, akkor négyféle
társadalomszerkezetet különböztethetünk meg. A horizontális individualista társa¬
dalmakban az emberek meglehetősen függetlenek, de viszonylag kis különbségeket
tolerálnak hatalom, státusz és vagyon tekintetében. A skandináv országok tartoznak
ebbe a kategóriába. Ahol a csoportszolidaritás a legfőbb érték, de a különbségek
nem túl nagyok, horizontális kollektivista kultúráról beszélünk, mint talán Észak¬
* Uo. 4.0.
5 Lâsd CSERHÂTI 2021, 31-33. 0.