Oldal 76 [76]
OCR
fogják a személyes meggyőződésünket. Még ha csupán rekonstrukció lenne is a válasz megtalálása, azt akkor is mindig a saját kontextusunkban, saját szavainkkal, saját képeinkkel fogalmazzuk újra, valójában konstruáljuk meg. A válasz ránk van bízva. S ennek drámáját láthatjuk a bibliai szereplők példáin keresztül is." Jónás könyve mellett sok más példa is eszünkbe juthat. Miért távozik szomorúan (Mk 10,22) a gazdag ifjú, s mire indítja ez az érzés? Változik-e a tékozló fiú bátyjának gondolkodása (Lk 15,30)? De még olyan, történeti beszámolókat tartalmazó könyvek, mint a Krónikák második könyve is egy nyitott gondolattal ér véget, amely az úton járás folyamatjellegét és be nem fejezettségét hangsúlyozza: , Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben. Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, az Úr, és menjen el!" (2Krón 36,23) Talán legkiélezettebben Márk evangéliumának befejezésében, pontosabban be nem fejezettségében jelenik meg ennek a bevonódásnak az igénye. Márk evangéliumának legrégebbi kézirataiban az evangélium utolsó mondata a 16. fejezet 8. verse, amely szerint az asszonyok, miután senkit nem találtak a sírban, és egy , fehér ruhába öltözött ifjú" (Mk 16,5) hirdette nekik Jézus feltámadását, , kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és rémület fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek" (Mk 16,8). Hogyan lehet befejezni egy evangéliumot ezzel a mondattal? Máté, Lukács és János a feltámadott Jézus találkozásairól, majd Jézus utolsó szavairól írnak evangéliumaik utolsó fejezeteiben. Lehetséges, hogy Márk ezt tudatosan nem tette meg?" A bibliakutatók évtizedek óta tárgyalják Márk evangéliumának befejezését. Egyesek valószínűtlennek tartják, hogy az ókori ember számára értelmezhető lett volna egy ilyen nyitott befejezés. Szerintük eredetileg nem a 8. versnél ér véget a fejezet, de a befejező rész a legrégebbi kéziratokból elveszett. Mások szerint , az 1. századi műfaji elvárásokat a kognitív műfajelmélet fényében — a műfaj irodalmi megközelítésére építve a kognitív (pszichológiai) megközelítéssel — vizsgálva" Márk nyitott befejezése nemcsak megfelelő, hanem kívánatos is. Ez a nyitott befejezés szerintük éppen azért lehet az eredeti változat, mert Márknak az volt a célja, hogy így vonja be a hallgatóságot a történet folytatásába és személyes átélésébe. Így gondolkodtassa el őket mindarról, amit az ezt megelőző tizenöt fejezeten keresztül leírt Jézus személyéről, megváltói munkájáról és követéséről. A nyitott vég szerepe az olvasó tudatos bevonása: a hit válaszát várja tőle, hogy higgyen abban, hogy amint előtte 2 Ennek a fontos szerepére a pusztai szerzetesek körében mutat rá PERCZE 2024, 134.. o. 25 Lásd SHIVELY 2018. 26 Uo. 273. 0.
