Seite 65 [65]
és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást talál¬
tok lelketeknek. (Mt 11,29) „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem
a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmassdgot akarok, és
nem áldozatot.x" (Mt 9,12-13) A tanítványság lényegéhez tartozik a Krisztushoz
mint Úrhoz való hűség is: , Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek
előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad
engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt. (Lk 12,8—9)
Egyáltalán nem véletlen, hogy Lukács a Gecsemáné-kerttől kezdve nem használja
a ,tanítvány" kifejezést, egészen ApCsel 6,1-ig.?
A tanítványság tehát nem adatszerű ismeretek elsajátításától függ, hanem Isten
akaratának felismerésétől és cselekvésétől:
s Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram,
hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd ne¬
kem azon a napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben
űztünk-e ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem
nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!" (Mt 7,21—23)
A tanítványok küldetése, missziói mandátuma szintén nem elméleti megfontolások,
hanem a theória és a praxisz egységén alapuló életforma átadására szól, amely a
feltámadott Jézus Krisztussal való állandó életközösségben valósul meg, aki maga
Immánuáél, azaz , velünk az Isten" (Mt 1,23): , Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá
minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevé¬
ben, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme,
én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,19—20)
Pál
Pálnál a tudás, az ismeret ambivalens módon jelenik meg. Egyfelől , az ismeret fel¬
fuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít" (1Kor 8,1). A filozófiai és vallási spekuláció¬
kon alapuló, pusztán emberi bölcsességgel szembeállítja a megfeszített Krisztusban
megnyilvánuló isteni bölcsességet" (1Kor 1,24). Az emberek számára a teremtés
értelmes vizsgálata révén ugyan megismerhető Isten láthatatlan valója, örök ha¬
talma és istensége, mégis hiábavalóságra jutnak gondolkodásukban, miután Isten
pusztán értelmi ismeretéből nem következik, hogy Istenként dicsőítenék őt (Róm
1,19-21). „Es mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten
? MULLER 1975, 490. 0.
10 CORBON-VANHOYE 2009, 613. 0.