Seite 62 [62]
Visszatérve a kereszténységhez és időben tovább haladva visszafelé, a patrisztikus
kor teológiai tudományfelfogását kiválóan foglalja össze Nacsinák Gergely András:
,...A teológia ugyanis nem elvont tudomány, hanem mindig gyakorlat: az önmegtar¬
tóztatás és az imádság gyümölcse; a más alapokon nyugvó, pusztán filozófiai-speku¬
latív teológiát az atyák hajlamosak is a , démonok teológiájának" tekinteni. A teológia
hitelessége ugyanis a teória, a szemlélődés és a praxisz, a cselekvés kiegyensúlyo¬
zottságán múlik; ahogy theória irányulhat a teremtett és a nem teremtett — isteni —
valóságra egyaránt, ügy a praxisz, a cselekvö aszkezis ältal folytatott »önmüveles« is,
habár a fizikai valóságban következik be, mégis hatással van a lélek magasabb rendű
erőire is. A kettőt az imádság (proszeukhé) köti össze és mélyíti el, ahol szemlélődés
és cselekvés összeforr: az imádság ezért az Istenről szerzett tapasztalatként definiált
teológia forrása (vö. Evagriosz Pontikosz sokat idézett szentenciajaval: »Aki teológus,
az helyesen imádkozik, s aki jól imádkozik, az teológusx)."
Kétségkívül érezhetjük, hogy a ma jellemzően érvényesülő szcientista teológia¬
felfogás, de tovább is mehetünk: a lelkész- és hittanárképzés alapvetően elméleti
jellege nem sok teret szentel az imádságban egységbe forró teória és praxisz mint
legfőbb, a teológusi habitust, karaktert formáló elv gyakorlati kibontakozásának.
Nyilvánvalóan jelen esetben a Nacsinák-idézettel összhangban praxisz alatt nem a
homiletikai, kateketikai, avagy liturgikai gyakorlati tudnivalók technikai ismeretét
értjük, hanem a megszentelődés ösvényén haladó elmélyült, személyes, imádságos
istenkapcsolatot.
Az Ószövetség
Az Ószövetségben Isten ismerete mindig Isten önkijelentéséből, illetve cselekvé¬
séből fakad. , Népemmé fogadlak titeket, én pedig Istenetek leszek, és megtudjátok,
hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi
kényszermunkától" — ígéri az Úr a népnek (2Móz 6,7). Miután Elizeus csodálatosan
meggyógyítja Naámánt, utóbbi kijelenti: , Most már tudom, hogy nincs máshol Isten
az egész földön, csak Izráelben? (2Kir 5,15) Az Úr a következőket ígéri felkentjének,
Círus perzsa királynak: , Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem, az ércajtókat
betöröm, és a vaszárakat leverem. Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drá¬
7 NACSINÁK 2023, 27—28. o.