Oldal 54 [54]
zásainak, és milyen mértékben foglalkozik az individuumot és az egész teremtett
világot helyi és globális szinten érintő, sürgető etikai kérdésekkel." Veling kérdéseit
úgy is értelmezhetjük, hogy vajon a teológiai képzés és azon belül is a lelkészképzés
bátran és felelősen mer-e nyitni parókiális komforthelyzete helyett a kontextuális
prófétai és missziói küldetés felé.
A tapasztalatnak a gyakorlati teológiában betöltött szerepét hasonlóképpen hang¬
súlyozza Schweitzer is, amikor értelmezésében elmélet és gyakorlat egymást nem
korlátozó, hanem integratív feladatára mutat rá:
„..a gyakorlati teolögiänak valóban a lehető legkomolyabban kell vennie a mai em¬
berek tapasztalatait. Ugyanakkor ezt a tapasztalatot talán meg sem értjük, ha nincs
szemünk, hogy lássunk és fülünk, hogy halljunk — vagy kevésbé metaforikusan szólva,
ha nincsenek olyan elméleteink, fogalmaink és kategóriáink, amelyek lehetővé teszik
számunkra, hogy értelmet adjunk annak, amit a kortársak elmondanak nekünk. Va¬
laminek értelmet adni mindig azzal jár, hogy tisztában vagyunk a különbözőséggel,
és különbséget teszünk. Ellenkező esetben minden ugyanolyan lesz. Ezért van a gya¬
korlati teológiának éppúgy szüksége fogalmakra és kategóriákra, mint bármely más
elméleti megközelítésnek!"
Speciálisan a lelkészképzésben ez jelentheti azt a megújulást, amelyben a teológia
tudományának elsajátítása és művelése az emberi kérdésekre és élethelyzetekre adott
folyamatos reflexió lehetőségét biztosítja. Banks hangsúlyozza, hogy a lelkészképzés
több mint intézményi gyakorlóterep, ahol a hallgatók begyakorolják a szakma fo¬
gásait, és technikailag tökéletesítik azt." Elmélet és gyakorlat kölcsönhatása nélkül
könnyen információ - és hatásszegénnyé válhat a gyakorlat, és félő, hogy hosszú távon
hiányozni fog belőle az az adaptív szemlélet, amely együtt tud lélegezni az életből
és a bennünket körülvevő világból jövő kérdésekkel és dilemmákkal.
A teológiai képzés megújulásának folyamatában a gyakorlatelmélet, a kontextus¬
vizsgálat és a teológiai reflexió alkalmazása hozzájárulhat egy új, integratív teoló¬
giai képzési forma kialakításához. Ez a forma fejleszti az egyházi szolgálatba lépők
teológiai kompetenciáit, és lehetővé teszi számukra, hogy az egyház közösségében
is hatékonyabban alkalmazzák ezeket a kompetenciákat. Mindez hozzájárulhat egy
elkötelezett dialóguskészség kialakításához, amely megvalósulhat a teológiai képzést
folytató intézmények, az egyház és gyülekezetei és a társadalom között.
45 VELING 1999, 412. 0.
46 SCHWEITZER 2.004, 19. 0.
47 BANKS 1999, 163. O.