Page 52 [52]
lözhetetlenebb eszköze!" Ballard, Pritchard és Thompson is hangsúlyossá teszik
azt a követelményt, hogy a lelkészi szolgálat területe nem válhat el a hit alapvető
megélésétől és kérdéseitől." A gyakorlati teológia kijelöli azt a praxist, amelynek
alapján teológiai tudatossággal és cselekvő igénnyel közelítünk a lelkészi szolgálat
feladataihoz. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a teológiai reflektivitás sokat köszön¬
het azoknak a korábban említett tudományterületeknek (pedagógia, egészségügy,
szociális munka, lelkigondozás), amelyekben normatívvá vált a reflektivitás mint
értelmezési és hivatásgondozási módszertan. A teológiai képzésben is egyre na¬
gyobb szerepet kap például a mentorpedagógia, amely nagy hangsúlyt helyez a
gyakorlati képzés során megvalósuló mentori kísérés szakmai és hivatásgondozó
aspektusaira.** A mentorpedagogia segitségével mentor és mentorált között olyan
reflektív kooperáció születhet meg, ami a mentor és mentorält dialégusära alapo¬
zó visszatekintést, a szakmai és lelki fejlődést, a tapasztalatszerzés során történő
érték-konstruáló folyamatokat is erdsiti.”
A teológiai reflexió lehetősége minden istenkereső és istenhívő ember számára
az, hogy szorossá fonja hit és élet kapcsolatát. Ahhoz, hogy ez a folyamat mindenki
számára megragadható legyen, a speciális lelkészi és egyházi szolgálattévők számára
a teológiai reflektivitás alkalmazásának képessége Ihompson szerint is kiemelten
fontos feladat.
,A teológiai reflexiót éppen az különbözteti meg a más területeken és kontextusok¬
ban folytatott reflexióktól, hogy bármi legyen is a vizsgált kérdés, és bármennyire is
úgy tűnik, hogy annak első látásra nincs köze a Biblia és az egyházi hagyomány kér¬
déseihez, következetes vizsgálódás útján felfedezhetjük, hogy egy teológiai nézőpont
hogyan világíthat meg, vethet fel és javasolhat alternatív cselekvési módokat egy olyan
folyamat során, amely az adott teológiai nézőpontot is új megvilágításba helyezi"
Banks a teológiai képzés területén több ponton is új modell felállítását és alkalma¬
zását szorgalmazza." Az általa felvetett gondolatok továbbgondolásra érdemesek,
és relevánsak lehetnek az evangélikus teológiai képzés, különösen a lelkészképzés
kontextusában is. 1. Elsőként azzal a pedagógiai dilemmával szembesíti a hagyomá¬
nyos teológiai képzést, hogy vajon a — biblikus, történeti és teológiai — tradíció eddigi
36 BALLARD—PRITCHARD 2000, 134. 0.
37 THOMPSON et al. 2019, Vii. 0.
38 SERES-BUSI 2024.
39 Uo. 212-213. 0.
4 THOMPSON et al. 2019, 29. o.
41 BANKS 1999, 157-159. O.