OCR
és a kor pedagógiai irányzatai tükrében, az evangélikus néptanítók szakmai és egzisztenciális dilemmáival árnyalva. A fakultatív hitoktatás kérdése a szabadegyházi közösségekben, különös tekintettel a baptistákra című tanulmányában Bacsó Benjámin az 1945 utáni politikai és társadalmi változásokra reagálva mutatja be, hogyan próbáltak élni a szabadegyházak a fakultatív hitoktatás lehetőségeivel, miközben szembesültek a kommunista politikai intézkedésekkel, amelyek célja az egyházak befolyásának csökkentése volt. Társul szegődni a tanulásban, szakmai és személyes kapcsolódással segíteni, s közben tanulási partnerként is fejlődni — kihívásos és felemelő feladat és lehetőség egyben. A blokk tanulmányai a mentorálás, a lelkigondozás és a fiatalokkal való munka speciális kérdéseit járják körül. Sajátos területet jelent a fiatalok kísérése, tanítása a teológia ösvényein, mind a hitfejlödes, mind az életkori szakasz speciális jellemzői miatt. JTeológia elvitelre? Ifjúságteológia a gyakorlatban címmel Seben Glória ahhoz ad muníciót, hogy milyen módon szólhat a teológia a fiatalokért, tőlük és együtt velük. Nagy Krisztina A mentorképzésről szóló írásában a mentorképzés nemzetközi és hazai helyzetét áttekintve részletezi a mentorok felkészülésének és tanulásának jelentőségét, bemutatva a mentorképzési programok tartalmát. Minden mentorálási folyamatnak alapvető eleme a mentor és a mentorált bizalmi kapcsolatának megteremtése és a jól megválasztott, közös reflektív tevékenységek, erről szól Seres-Busi Etelka Reflektív technikák a mentorálási folyamatban — a mentori kapcsolat támogatása érdekében című tanulmányában. A lelki folyamatokban való , mentorálást; gondozást hatékonyan tudja segíteni a személyközpontú beszélgetés, amely erőforrást adhat a nehezebb problémák kapcsán, a szakmai-hivatásbéli szerep kihívásaival való megküzdesben. Ezt järja körbe „...a reám bízottakat híven pásztorolom...? — Felkészülés a lelkigondozói szerepre: a segítő beszélgetés című tanulmányában Johann Gyula. A tanulás egy fontos szemléleti (és persze praktikusan is megjelenő) irányában, az inklúzióban elemi kérdés, hogy mindenkit a tanulóközösség részének tekintünk, és aszerint rendezzük a tanulási környezetet, hogy ebben lehetőség szerint mindenki komfortosan érezze magát és fejlődhessen. Az itt szereplő tanulmányokban a kom