Oldal 12 [12]
OCR
rülés vágyát, igényét, s további keresésre, gondolkodásra és beszélgetésekre — vagyis tanulásra késztethet. A cél talán nem is a végső tudás megszerzése, mint inkább rezonálni arra, amit tapasztalunk, inspirálódni, szempontokat, kiindulópontokat fedezni fel további kapcsolódásokhoz, vagyis folyamatosan fenntartani a valódi párbeszédet. Reméljük, hogy e kötet tanulmányait ilyen érdeklődéssel és nyitottsággal veszi kézbe az olvasó, legyen akár lelkész, aki éppen egy-egy áhítat kiindulásához találhat benne izgalmas gondolatot; akár hittantanár vagy katekéta, aki az órái színesebbé tételéhez keres kiegészítő anyagot; akár mentor vagy mentorált, aki az önreflexiója árnyalását szeretné erősíteni. A megcélozni kívánt olvasói kör természetesen ennél is tágabb: érdeklődő, nem feltétlenül professzionálisan teológiával vagy tanulással foglalkozó olvasóknak is éppúgy szólnak a tanulmányok, őket is hívjuk a párbeszédben való aktív részvételre. A kötetet hét tematikus blokkra osztottuk, s ezekben rendeztük el a központi témáik alapján egymáshoz leginkább illeszkedő tanulmányokat az alábbiak szerint. A múlt hol erősebben, hol visszafogottabban lüktető szövete három blokkban is hangsúlyosabb szerepet kapott, történelmi vonatkozásokkal és napjaink kihívásainak és lehetőségeinek finom ütköztetéseivel. Az első blokk tanulmányai az új és régi teológiai megközelítések kölcsönhatásait, együttélését vizsgálják, valamint azt a kérdést vetik fel, hogy miért lehet újragondolni teológiai fogalmakat és tanításokat s miként lehet újrarendezni az építőköveket. Szabó B. András Régi és új — ellentét vagy lehetőség? című tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a keresztény teológia jövőorientált, és valódi teológiai innováció akkor valósul meg, ha az új képes a hit alapigazságait tisztán megfogalmazni. Reuss András Teológiát tanulni című írásában a teológiai ismeretek széles körű elérhetőségét hangsúlyozza, hogy azokat ne csak egyházi szolgálatra készülők, hanem minden érdeklődő megérthesse és befogadhassa. Pángyánszky Ágnes a Gyakorlat, kontextus és teológiai reflexió — A teológiai képzés megújulásának új kölcsönhatásai című tanulmányában integrált képzési formát javasol, az elméleti szempontok mellett a gyakorlati és spirituális szempontok hasonlóan hangsúlyos megjelenítésével. László Virgil A teológiai tudás kétfajta megközelítése című antologikus tanulmányában a modern, adatalapú teológiai tudás és a régi korok egzisztenciálisan áthatott istenismerete közötti különbségeket tárgyalja. Végül Kodácsy-Simon Eszter A konstruktív tanulási modell elemei a Biblia tanulásképében címmel arról szól, hogyan fedezhetők fel a konstruktív tanulás elemei a bibliai elbeszélésekben, és ezek miként formálhatják például a hittanórák szervezését.
