Oldal 12 [12]
rülés vágyát, igényét, s további keresésre, gondolkodásra és beszélgetésekre — vagyis
tanulásra késztethet. A cél talán nem is a végső tudás megszerzése, mint inkább rezo¬
nálni arra, amit tapasztalunk, inspirálódni, szempontokat, kiindulópontokat fedezni
fel további kapcsolódásokhoz, vagyis folyamatosan fenntartani a valódi párbeszédet.
Reméljük, hogy e kötet tanulmányait ilyen érdeklődéssel és nyitottsággal veszi kézbe
az olvasó, legyen akár lelkész, aki éppen egy-egy áhítat kiindulásához találhat benne iz¬
galmas gondolatot; akár hittantanár vagy katekéta, aki az órái színesebbé tételéhez keres
kiegészítő anyagot; akár mentor vagy mentorált, aki az önreflexiója árnyalását szeretné
erősíteni. A megcélozni kívánt olvasói kör természetesen ennél is tágabb: érdeklődő,
nem feltétlenül professzionálisan teológiával vagy tanulással foglalkozó olvasóknak is
éppúgy szólnak a tanulmányok, őket is hívjuk a párbeszédben való aktív részvételre.
A kötetet hét tematikus blokkra osztottuk, s ezekben rendeztük el a központi
témáik alapján egymáshoz leginkább illeszkedő tanulmányokat az alábbiak szerint.
A múlt hol erősebben, hol visszafogottabban lüktető szövete három blokkban is
hangsúlyosabb szerepet kapott, történelmi vonatkozásokkal és napjaink kihívásainak
és lehetőségeinek finom ütköztetéseivel. Az első blokk tanulmányai az új és régi
teológiai megközelítések kölcsönhatásait, együttélését vizsgálják, valamint azt a
kérdést vetik fel, hogy miért lehet újragondolni teológiai fogalmakat és tanításokat
s miként lehet újrarendezni az építőköveket.
Szabó B. András Régi és új — ellentét vagy lehetőség? című tanulmánya arra hívja
fel a figyelmet, hogy a keresztény teológia jövőorientált, és valódi teológiai inno¬
váció akkor valósul meg, ha az új képes a hit alapigazságait tisztán megfogalmazni.
Reuss András Teológiát tanulni című írásában a teológiai ismeretek széles körű el¬
érhetőségét hangsúlyozza, hogy azokat ne csak egyházi szolgálatra készülők, hanem
minden érdeklődő megérthesse és befogadhassa. Pángyánszky Ágnes a Gyakorlat,
kontextus és teológiai reflexió — A teológiai képzés megújulásának új kölcsönhatásai
című tanulmányában integrált képzési formát javasol, az elméleti szempontok mel¬
lett a gyakorlati és spirituális szempontok hasonlóan hangsúlyos megjelenítésével.
László Virgil A teológiai tudás kétfajta megközelítése című antologikus tanulmá¬
nyában a modern, adatalapú teológiai tudás és a régi korok egzisztenciálisan át¬
hatott istenismerete közötti különbségeket tárgyalja. Végül Kodácsy-Simon Eszter
A konstruktív tanulási modell elemei a Biblia tanulásképében címmel arról szól,
hogyan fedezhetők fel a konstruktív tanulás elemei a bibliai elbeszélésekben, és ezek
miként formálhatják például a hittanórák szervezését.