Oldal 234 [234]
OCR
1718 s Ebben az évben még sikertelen a mandzsu ellentámadás. Az ojrát-tibeti szövetség visszaveri a kínai mandzsu haderőt. 1719 + Mandzsu és mongol szövetséges sereg tör be Tibetbe, összecsap a dzsungárokkal és felszabadítja Lhászát. 1720 e Kangxi császár kínai-mandzsu csapatai kiűzik a nyugat-mongolokat Lhászából. Visszahelyezik méltóságába a 7. dalai lámát (október 16.), aki visszatér Lhászába. e Kínai protektorátus létrehozása Tibetben. s A Külső-Mongólia ügyeivel foglalkozó mandzsu hivatal tisztségviselőit Ikh Khüreebe és Kjahtába küldik. 1721 s A mongol előkelőknek a császári udvar megtiltja, hogy más országokkal önállóan felvegyék a kapcsolatot. e A tibeti államot a 175 világi és 175 egyházi tisztségviselőből álló kormányzat (devasung, tib. sde ba gzhung) vezeti, élén a dalai lámával. A devasung világi szárnyának legfőbb szerve a Kormánytanács (kashag). Négy főből áll: 3 főnemes és 1 egyházi személy. Őket tanácsosnak hívják (kalön, tib. bka" blon). 1723 s A mongol egyházfő ügyeivel foglalkozó hivatal és tisztség, az erdene shanzodva létrehozása. + Az elsö jebtsundamba, Öndör Gegeen haläla. e. Kangxi halála után az üj csészär, Yongzheng (1678-1735) vältoztat az addigi mandzsu politikán, és a kínai csapatok elhagyják Tibetet. Lhászában a közvetlen kormányzást a tibeti kormányra bízzák. Vezetője Sonam Gyalpo (bsod nams rgyal po, ?-1727), tagja m&g a mandzsu császártól taij címet kapott Polhané Sénam Topgyé (pho lha nas bsod nams stobs rgyas, 1689-1747, a kínaiaknál mint Po-lha tajdzsi) is. A csapatok kivonulása után helytartó (amban) képviseli a mandzsu császárt. 1724 e Szeptember 24. Mandzsu helyőrség marad Lhászában. A Tibet feletti fennhatóság kérdése a mandzsuk javára dől el. 1725 « Az új közigazgatási rendszer bevezetésével a halha területen létrehozzák a Sain noyon khan aimagot. 1727 « Mandzsu-orosz tärgyaläsok Kjahtäban. s Az orosz-mongol hatärok kialakitäsa, kereskedelmi tärgyaläsok. « Tsevanrabdan kán halála. 1727-1728 e Két tibeti tanácsos fellázad, és a megmozdulás polgárháborúba taszítja az országot. Xiningből kínai csapatok érkeznek, a két lázadó tanácsost kivégzik, a polgárháború véget ér. Polhané mint kormányzó gyakorolja a hatalmat. Két kínai (mandzsu) helytartó (amban) képviseli a császárt, akiket állandó kínai helyőrség erősít (Lhászában és Sigacében). Módosítják a kínai-tibeti határokat: Lithangot Szecsuan (Sichuan) tartományhoz, Bathangot Jünnan tartományhoz csatolják, ez jelentős területvesztés. A lázadásban gyanús szerepet játszó 7. dalai láma 6 évig száműzetésben maradt. 1729 e A belviszálytól meggyengült Ojrát Kánság ellen amandzsuk 60 000 fős sereget indítanak. Az ojrátok jelentős győzelmet aratnak felettük. 232
