Seite 216 [216]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
alkotása." A rendszerváltás korszakában mindkét politikai oldal kifejezte ezzel
kapcsolatos célkitűzéseit, de először nem a korábbi ellenzék, hanem a szocialista
utódpárt volt képes a felszínre kerülő mongol nacionalizmus jelképeit beépíteni
retorikájába. A 2000-es évek elejétől erősödött fel igazán a tudatos emlékezetpo¬
litikai építkezés folyamata, amihez mára a mongol közélet valamennyi szereplője
csatlakozott. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy e tekintetben különösen az
utóbbi egy-másfél évtized hozott olyan fejleményeket, amikor a regnáló hatalom
tudatosan nyúlt az emlékezetpolitika eszközéhez részben a saját hatalma konszo¬
lidäläsa, részben a mongol nemzeti identitas ujrafogalmazasa, jelképrendszerének
kidolgozása érdekében. Nem mellesleg ez a folyamat sajátos reflexiónak is tekint¬
hető arra vonatkozóan, hogy a mongolok hogyan voltak képesek a , külvilágban"
róluk kialakult képet megjeleníteni még akkoris, ha sok tekintetben ez már nem
a valós", mai helyzetet jelképezi."
A mongol hagyományok, nemzeti jelképek a politikai kommunikáció eszköz¬
tárának állandó elemeivé váltak, a Nagy Mongol Birodalom korszakára visszave¬
zethető , dzsingiszi" hagyományok alkotórészeit — az életmódra és történelemre
utaló jelképeket, az ünnepeket, illetve azok állami reprezentációban kialakított
,új változatait —"? a mai politikai kurzusok aktívan használják, az állami repre¬
zentáció kellékévé tették. Az elmúlt évtizedben felerősödő folyamat jó példája, és
bizonyos értelemben talán kezdőpontja volt, amikor 2011-ben a 10. Nemzetközi
Mongolisztikai Konferencia megnyitóján, Mongólia akkori elnöke Ts. Elbegdorj
köszöntője középpontjába épp a nemzeti hagyományok megőrzésének fontosságát
helyezte, mint Mongólia megerősödésének alapvető zálogát.
Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a beszéd helye és ideje is jelképes volt.
Elbegdorj elnöki ciklusai alatt folyamatosan erősödött a mongol történeti, kul¬
turális hagyomány elemeinek használata az állam reprezentációjában, érezhető
határozottsággal valósították meg a kurzus emlékezetpolitikai lépéseit. Ugyan¬
akkor a Nemzetközi Mongolisztikai Társaság, amelynek rendezvényén a beszéd
elhangzott, a mongol kultúra kutatásának ad fontos intézményi keretet, egyúttal
az ezzel foglalkozó tudományosságot emeli nemzetközi szintre."
A mongol nemzeti identitás (rejkonstrukciójában a hagyományos nagyállattartó
nomád életmód és kultúra meghatározó szerepet játszik, ugyanakkor a mai Mon¬
gólia etnikai, nyelvi összetételét tekintve is sokkal egységesebb képet mutat, mint
736 KŐSZEGI et al. 2018: 99-114; HANN - PELKMANS 2009.
57 MYADAR 2011.
28 Azutdbbi években a mongol allamelnékok hivatalos vendégeiket sajtonyilvanosan egy stilizalt
jurtában fogadták, ahol az életmódra való utalások mellett az államalapító képe, hagyomá¬
nyos nomád fegyvere, de lófejes hegedű (moriin khuur) is megtalálható. Minden, ami ezeket
a hagyományokat egy átlagos érdeklődő számára , kézzelfoghatóvá" teszi. Az ünnepeknél
a naadam mellett, a hivatalos állami beiktatási ceremóniát is érdemes megemlíteni, ahol az
állam pecsétjének átadása jelenti a szimbolikus aktust. Akarcsak a Qing-korszakban.
759 Az első Nemzetközi Mongolisztikai Konferenciát, amelyen Magyarországot Kőhalmi Kata¬
lin képviselte, 1959-ben szervezték. A Nemzetközi Mongolisztikai Társaságot (Olon Ulsiin
Mongol Sudlaliin Kholboo) az 1970-ben rendezett konferencián alapították.
214