Page 214 [214]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
végül az lett, hogy Kína felmondta a Mongöliänak szänt 4,2 milliárd dolláros
kölcsönről szóló, gyakorlatilag már letárgyalt, csupán aláírásra váró egyezményt.
A mongolok a Kínával való kapcsolatok normalizálása érdekében sajátos lépésre
szánták el magukat. Tsend Mönkh-Orgil mongol külügyminiszter decemberben
bejelentette, hogy a regnáló mongol kormány hivatali ideje alatt megtiltják a dalai
lámának, hogy az országba léphessen. Ez gyakorlatilag történelmi pillanat volt,
hiszen a dalai lámák tisztsége ezer szállalkötődik a mongol történelemhez. A cím
mongol eredetű, a dalai lámák 1642 után a mongoloknak köszönhették teokratikus
hatalmukat Tibetben. Az 1904-es brit betörés idején a 13. dalai láma Mongóliába
menekült, és itt vészelte át azt az időszakot, míg az angolok kivonultak országából.
Ezen előzmények és a mongol kormány reakcióinak ismeretében kijelenthető,
hogy ma a buddhizmus a mindennapi szakrális gyakorlat tekintetében független
ugyan a politikától, de ez a tény nem vonatkozik az intézményes működésére.
A döntő mértékű kínai gazdasági befolyás miatt a mongol kormány a buddhista
kolostori rendszerrel való kapcsolatában kénytelen figyelembe venni déli szom¬
szédja véleményét.
MONGOLOK A 21. SZÁZADBAN:
NOMÁD HAGYOMÁNY ÉS IDENTITÁS
Mongólia a 2010-es évekre egy politikailag önálló, független állammá vált. A világ
és az ázsiaitérség jelentős nemzetközi szervezeteinek teljes jogú vagy társult tagja.
Földrajzi elhelyezkedése következtében a geopolitikai, geostratégiai kérdésekben
megkerülhetetlen tényező. Bár a kínai gazdaság irányában kialakult túlzott kitett¬
sége miatt a teljes gazdasági függetlenség ténye talán vitatható, az kétségtelen, hogy
képes önálló víziókat megfogalmazni az ország fejlesztése, további modernizálása
tekintetében, és e téren már teljesen önálló szerződéseket köt. Ugyanakkor nyilván¬
valóan nem függetlenítheti magát a kelet-ázsiai térségben az utóbbi évtizedekben
tapasztalható politikai, de még inkább gazdasági átrendeződés hatásaitól sem.
A fentitények alapján azonban kijelenthető, hogy mára jórészt sikerült elérni azo¬
kat a célokat, amelyeket a teokratikus állam 1911-es kikiáltása, az 1921-es mongol
forradalom, vagy épp az 1990-es politikai rendszerváltás idején megfogalmaztak.
Mongólia mára független állammá vált.
Ebben az új Mongóliában azonban egyre fokozódó erőveltört felszínre a nemzeti
önazonosság meghatározásának igénye, és megindult a mongol nemzeti identitás
újrafogalmazásának folyamata. Ez azértis volt alapvető fontosságú feladat, mert a
mandzsu uralom és a szocialista rendszer is épp a mongol önállóság, önazonosság
ellen ható időszakok voltak. A mandzsu korszakban minden intézkedés a mongol
területek adminisztratív és kulturális integrációját erősítette a birodalommal, és
bár a szovjet korszakban az ország névleg önálló volt, az uralkodó — és a Szovjet¬
unióból súgott — kormányzati ideológia jórészt a nemzeti sajátosságok háttérbe
szorítása felé hatott. Kétségtelen, hogy a mai értelemben vett nemzeti identitás
212