Seite 207 [207]
OCR
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN ben megnyilvánuló vélemények alapján — a mongol társadalom romlását okozó, korrupcióra hajlamos egyének elnevezése." A mongol nyelv meglehetősen gyorsan reagál a közgondolkodás ilyen jellegű változásaira. Ahogyan napjainkban tapasztalható a mongol nemzeti hagyományok egyre erősebb hangsúlyozása mint a társadalmi, kulturális válságra adott válasz, úgy érzékelhető az is, hogy kialakultak ezzel szemben szkeptikus társadalmi csoportok is. Megfigyelhetőek olyan, elsősorban fiatal közösségek, akik tudatosan kifigurázzák a mongol hagyományokat, nem tartják be a megszokott társadalmi kommunikációs formákat, például nem adják meg a kellő tiszteletet az idősebbeknek, ami a hagyományos mongol társadalmi normák alapvető áthágása. A közösségi médiában hangsúlyozzák, hogy ők már egy , modern", ,új" Mongóliában élnek, a városi életmódot preferálják, a ,nyugati", jellemzően amerikai, dél-koreai, japán kulturális mintákat követik. Rájuk alkalmazzák a nutgiin indian ( vidéki indián")? kifejezést, ami kétségtelenül negatív jelentésű. Ez a csoport a vidéki, hagyományos nomád életmód kereteit feszegeti, miközben nincs egyértelmű alternatívája a más típusú megélhetési formákra. E negatív társadalmi jelenségekkel szemben ugyanakkor fokozatosan kialakult és egyre erősödik az az elképzelés, mely épp a mongol hagyományok megőrzésében látja az ország gazdasági megerősödésének, kulturális felemelkedésének eszközét. A kétezres évek második évtizedében - a többi poszt-szovjet államhoz hasonlóan — Mongóliában is érezhetően felerősödött, és a kormányzati kommunikáció szintjére emelkedett az a narratíva, amely szerint a mongol történeti, kulturális hagyománynak a nemzeti egység, a mongol identitás meghatározó elemévé kell válnia, egyúttal érezhetően erősödött a nacionalista retorika is. Ennek az új identitásnak a megfogalmazásában különböző politikai erők, társadalm csoportok, a tudomány képviselői is részt vállaltak, és alapjában egy társadalmi konstrukciónak tekinthető. Ezt a folyamatot azonban az utóbbi évtizedekben Mongóliában egyértelműen az állam dominálta," és a kétezres évek első évtizedében még leginkább az államalapító Dzsingisz köré szervezték." A kétezres évek második évtizedétől ugyanakkor elindult, és már jelentősen felerősödött egy új emlékezetpolitikai diskurzus is, amiben már nem csupán a dzsingiszi államalapítás ésa Nagy Mongol Birodalom jelenti az igazodási pontot, hanem jóval szélesebb történeti távlatokra tekint. A mongol kulturális hagyományt összemossa a nomád hagyományokkal, és ezen keresztül teremt kapcsolatot a mongolok és az első leírt nomád birodalom alapítói, a xiongnuk között. Ebben a kontextusban a mongolok saját kulturális identitásuk kapcsán immár nemcsak a Dzsingisz által alapított államuk nyolcszáz éves történetére hivatkoznak, hanem a , nomád államiság" Xiongnu Birodalommal kezdődő több mint 2200 éves történetére is. A 2011-es X. Nemzetközi Mongolisz79 Ezzel kapcsolatos témában a szerző témavezetésével Halász Ádám végzett kutatásokat az ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének Mongolisztikai Doktori Programjában. 720 Halász Ádám még nem publikált 2006-os gyűjtése. 71 MYADAR 2017b. 72 MYADAR - RAE 2014. 205
