Seite 207 [207]
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN
ben megnyilvánuló vélemények alapján — a mongol társadalom romlását okozó,
korrupcióra hajlamos egyének elnevezése."
A mongol nyelv meglehetősen gyorsan reagál a közgondolkodás ilyen jellegű
változásaira. Ahogyan napjainkban tapasztalható a mongol nemzeti hagyományok
egyre erősebb hangsúlyozása mint a társadalmi, kulturális válságra adott válasz,
úgy érzékelhető az is, hogy kialakultak ezzel szemben szkeptikus társadalmi cso¬
portok is. Megfigyelhetőek olyan, elsősorban fiatal közösségek, akik tudatosan
kifigurázzák a mongol hagyományokat, nem tartják be a megszokott társadalmi
kommunikációs formákat, például nem adják meg a kellő tiszteletet az idősebbek¬
nek, ami a hagyományos mongol társadalmi normák alapvető áthágása. A közösségi
médiában hangsúlyozzák, hogy ők már egy , modern", ,új" Mongóliában élnek, a
városi életmódot preferálják, a ,nyugati", jellemzően amerikai, dél-koreai, japán
kulturális mintákat követik. Rájuk alkalmazzák a nutgiin indian ( vidéki indián")?
kifejezést, ami kétségtelenül negatív jelentésű. Ez a csoport a vidéki, hagyomá¬
nyos nomád életmód kereteit feszegeti, miközben nincs egyértelmű alternatívája
a más típusú megélhetési formákra. E negatív társadalmi jelenségekkel szemben
ugyanakkor fokozatosan kialakult és egyre erősödik az az elképzelés, mely épp a
mongol hagyományok megőrzésében látja az ország gazdasági megerősödésének,
kulturális felemelkedésének eszközét.
A kétezres évek második évtizedében - a többi poszt-szovjet államhoz hason¬
lóan — Mongóliában is érezhetően felerősödött, és a kormányzati kommunikáció
szintjére emelkedett az a narratíva, amely szerint a mongol történeti, kulturális
hagyománynak a nemzeti egység, a mongol identitás meghatározó elemévé kell
válnia, egyúttal érezhetően erősödött a nacionalista retorika is. Ennek az új iden¬
titásnak a megfogalmazásában különböző politikai erők, társadalm csoportok, a
tudomány képviselői is részt vállaltak, és alapjában egy társadalmi konstrukciónak
tekinthető. Ezt a folyamatot azonban az utóbbi évtizedekben Mongóliában egyér¬
telműen az állam dominálta," és a kétezres évek első évtizedében még leginkább
az államalapító Dzsingisz köré szervezték." A kétezres évek második évtizedétől
ugyanakkor elindult, és már jelentősen felerősödött egy új emlékezetpolitikai
diskurzus is, amiben már nem csupán a dzsingiszi államalapítás ésa Nagy Mongol
Birodalom jelenti az igazodási pontot, hanem jóval szélesebb történeti távlatokra
tekint. A mongol kulturális hagyományt összemossa a nomád hagyományokkal,
és ezen keresztül teremt kapcsolatot a mongolok és az első leírt nomád birodalom
alapítói, a xiongnuk között. Ebben a kontextusban a mongolok saját kulturális
identitásuk kapcsán immár nemcsak a Dzsingisz által alapított államuk nyolcszáz
éves történetére hivatkoznak, hanem a , nomád államiság" Xiongnu Birodalommal
kezdődő több mint 2200 éves történetére is. A 2011-es X. Nemzetközi Mongolisz¬
79 Ezzel kapcsolatos témában a szerző témavezetésével Halász Ádám végzett kutatásokat az
ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének Mongolisztikai Doktori Programjában.
720 Halász Ádám még nem publikált 2006-os gyűjtése.
71 MYADAR 2017b.
72 MYADAR - RAE 2014.
205