Oldal 205 [205]
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN
fokozódó urbanizációs programjaival kapcsolatban is leírtak." Ez tulajdonképpen
egy, a krónikus fáradtságra hasonlító tünetegyüttes, ami elsősorban a vidékről
beköltöző, jellemzően szegényebb társadalmi csoportok körében figyelhető meg.
A városi környezetbe került nomád népesség nehezen tudja feldolgozni azt a sokkot,
amit a letelepült életmód, a modern munkakörnyezet - a gyárak, az építkezések,
az adminisztráció, a közigazgatás működésének feltételei — által megkívánt kötött
időbeosztás jelent, és ami markánsan eltérő életvezetési stratégiákat kíván meg,
mint a nomád életmódban kialakult látszólagos szabadság. A fentiek által okozott
mentális és egészségi problémák komoly rizikót jelentettek a posztszovjet társada¬
lom számára is, a jelenség szinte járványszerű terjedése számottevő problémákat
okozott még az ezredfordulón is."
A piacgazdaság bevezetése óta Mongóliában is jól érzékelhető, hogy az egyes
társadalmi csoportok jövedelme, életszínvonala között folyamatosan nő a kü¬
lönbség. A jellemzően nomád körülmények között élő, legszegényebb háztartások
fogyasztása nagyjából 7,296-a volt a teljes mongol fogyasztásnak, miközben a
leggazdagabb -— döntően városi — réteg a teljes fogyasztás kb. 4296-át mondhatja
magáénak." Az elmúlt másfél-két évtizedben az országban fokozatosan alakult ki
két, azonos kulturális hagyományokat magáénak valló, de a mindennapi életvitelét,
lakhatási körülményeit, kulturális preferenciáit tekintve határozottan elkülönülő
társadalmi csoport. A rendszerváltást követően létrejött új kulturális környezet
más és más mértékben hatott a nomád és városi lakosságra, ésennekköszönhetően
az egyes csoportok alkalmazkodási stratégiája is más lett.
A vidéki nomád népesség többsége a modernizáció nyújtotta lehetőségeket
fokozatosan építi be a mindennapjaiba, de ezek alapvetően nem szervezik át az
életvitelét, változást elsősorban az eszközhasználatban figyelhetünk meg. A moto¬
rizáció hatása már nemcsak a városokban érzékelhető, de vidéken is lépten-nyomon
találkozhatunk vele. A jószágot gyakran nem lovon, hanem motoron ülve terelik, az
évszakonkénti legelőváltáskor, költözéskor már inkább teherautókat használnak.
A teherhordó állatok kevésbé játszanak szerepet, egyre többször találkozhatunk
olyan nomád szállásokkal, ahol nem látunk ilyeneket. Bár a hétköznapi életben
például a motor fokozatosan kezdi átvenni a lovak szerepét, ugyanakkor ezek
eltűnésétől, a lóállomány számának drasztikus csökkenésétől nem kell tartani,
hiszen birtoklásuk alapvetően összefügg a mongol hagyományokkal, a nomád
mongol identitás része, birtoklásuknak presztízsszerepe is van. Ugyanakkor ma a
versenyló tenyésztés reneszánszát éli Mongóliában, jelentős bevételeket generál
a híres tenyésztők számára.
Az egyre növekvő igény a pénzbeli jövedelem megszerzésére vidéken is új stra¬
tégiák megjelenését eredményezi. Egyre-másra létesülnek ,jurtatäborok”, ahol a
nomád életkörülményeket imitálva kínálnak szállást az arra utazóknak, de arra is
látunk példát, hogy elsősorban a kiemelt turisztikai célpontok körüli területeken
715 MOROZOVA 2009: 108.
716 KOHRT et al. 2004.
7" BATBAYAR 2018: 515.
203