Seite 180 [180]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG Az első elnöki ciklusa végén lebonyolított igazságügyi reform a hatalmi ágak szétválasztását célozta. A mongol alkotmány a bírák kinevezésének jogát az államelnökhöz rendeli, ám a 2011-ben Elbegdorj által benyújtott és a parlament által elfogadott törvényjavaslat a bírák kijelölésének jogát egy pártatlan állami testületre bízta, továbbá minden állampolgár számára nyitottá tette a bírói eljárást, és arra kötelezte a bíróságokat, hogy az ítéleteket az interneten nyilvánossá tegyék. Mindkét elnöki ciklusában jelentős figyelmet fordított az oktatás fejlesztésére. Törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a külföldön tanuló mongol diákok állami támogatásban részesülhessenek, illetve 2011-ben javaslatára rögzítették a felsőoktatásban tanuló diákok számára fizetett ösztöndíjak kereteit is. Külkapcsolataiban is törekedett a minél szorosabb oktatási együttműködések kialakítására. Ennek eredménye, hogy a 2016 elején Magyarországgal aláírt oktatási szerződés alapján magyar állami ösztöndíjjal évente 200 mongol egyetemista tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben." Külpolitikája egyértelmű célja volt, hogy a két szomszédos nagyhatalommal való minél kiegyensúlyozottabb viszony fenntartása mellett, a lehető legszorosabb kapcsolatokat építsen ki más országokkal is. E cél érdekében Mongólia részt vett minden regionális gazdasági és politikai együttműködésben, erejéhez mérten vállalt feladatokat a nemzetközi békefenntartó missziókban Irakban, Afganisztánban, de afrikai küldetésekben is. Mongólia közvetítői szerepet töltött be az észak-koreai atomkísérletek következtében kialakult nemzetközi válság időszakábanis. Kiemelt gazdasági és politikai partnerként tekintett az Európai Unióra, és benne olyan, korábban a keleti blokkhoz tartozó országokra, mint Magyarország, melyhez a rendszerváltás előtt is jelentős gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok kötötték. A mongol külpolitika minden erőfeszítését egy jól meghatározható cél vezérli, ez pedig az aktív nemzetközi jelenlét. Ezzel biztosítható, hogy az ország ne válhasson ismét a lélekszámát, gazdasági erejét tekintve is óriási fölényben lévő két szomszédos nagyhatalom játékszerévé. Elnöki időszaka a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a külföldi befektetések tekintetébenis fordulatot hozott. Elbegdorj második beiktatási beszédében kitért arra, hogy bár az ország nyitott a külföldi együttműködésekre, szerződéseket azonban csak akkor hajlandóak kötni, ha a befektetők igazodnak Mongólia érdekeihez. Ez a gazdasági nacionalizmus sok elemét tartalmazó új gazdaságpolitikai irány meghirdetését jelentette. A mongol gazdaság nyitott, a gazdasági teljesítmény jelentősen függ a külföldi befektetésektől, de elmondható, hogy a korábbi időszakokban kötött koncessziós és befektetői szerződések nem mindig voltak kedvezőek Mongólia számára. A legjelentősebb kérdés természetesen a volumenükben is meghatározó bányaipari beruházások áttekintése, újratárgyalása volt, melyek kapcsán Elbegdorj lényegében új alapokra kívánta helyezni az együttműködést. Az új elképzelésekre a külföldi befektetők először visszalépéssel reagáltak, ami azonnal meglátszott az ország gazdasági teljesítményén is. Az elmaradó állami 636 SZILÁGYI 2021: 21. 178
