Oldal 177 [177]
OCR
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN választották meg Mongólia következő elnökének. Bagabandi 1980 óta volt tisztsegviselöje az MNFP-nek, 1987-1990 között a pärt Központi Bizottsäga mellett tevékenykedett, az 1990-es politikai átalakulás idején választották meg a Bizottság tagjává. A párt jelöltjeként került a parlamentbe, ahol 1992-1996 között frakcióvezető is volt. Első hivatali ideje alatt, 1998-ban jelentős politikai konfliktus alakult ki Tsahiagiin Elbegdorj miniszterelnöki kinevezése körül, de a fokozatosan javuló gazdasági helyzetnek köszönhetően az elnök politikai pozíciója nem ingott meg. A. 2000-es évek eleje a mongol gazdaság számára a rendszerváltás krízise utáni stabilizáció kezdete volt, ugyanakkor a belpolitikai feszültségek elsöpörték a Bagabandival szembenálló politikai oldalt, ésaz MNEP földindulásszerű győzelme egy évvel később őtis hozzásegítette a második elnöki ciklusa elnyeréséhez. Jellemző az ország sajátos politikai megosztottságára, hogy bár Bagabandi a szavazatok több mint 5996-ával már az első fordulóban könnyen megszerezte az elnöki pozíciót, a fővárosban nem ő, hanem a Demokrata Párt által jelölt ellenfele birtokolta a szavazatok többségét. Kevés kivételtől eltekintve mind a parlamenti, mind az elnökválasztásokon megfigyelhető volt ez a megosztottság az országban. Második ciklusa kitöltése után Bagabandi már nem volt jelölhető az államfői posztra, így 2005 tavaszán az MNEP azt a Nambariin Enkhbayart (1958-) jelölte Mongólia elnökének, aki Bagabandi 1997-es győzelme után lett a párt elnöke, és a 2000. évi elsöprő győzelem után az ország miniszterelnöke. A 2004. évi parlamenti választás már nem hozott ilyen sikereket az utódpártnak, de a 2005. május 22-én tartott elnökválasztáson Enkhbayar így is könnyedén maga mögé utasította a Demokrata Párt jelöltjét. Mivel a választás első körében elnyerte a szavazatok több mint 5096-át (54.296), ezért második körre már nem volt szükség." Enkhbayar politikai pályafutása alatt törekedett arra, hogy eloszlassa az utódpárttal kapcsolatban kialakult negatív sztereotípiákat. Igyekezett jószomszédi viszonyt kialakítani mind Oroszországgal, mind Kínával. A Mongólia külpolitikáját az utóbbi évtizedben jellemző ún. ,harmadik szomszéd" politika jegyében a két szomszédos nagyhatalom mellett más országokkal is megpróbálta mind szorosabbra fűzni az együttműködést. Enkhbayar megválasztását az USA akkori elnöke, George W. Bush is üdvözölte, sőt el is látogatott Mongóliába, ami az első amerikai elnöki látogatás volt az ország történetében. Ebben az időszakban indult meg a mongol GDP robbanásszerű növekedése, köszönhetően a feltárt igen jelentős ipari nyersanyag- és ásványkincsvagyonnak, ami egyre jelentősebb külföldi befektetéseket generált. Ugyanakkor Enkhbayar már miniszterelnöksége alatt is keveredett olyan sajátos tranzakciókba, melyek felvetették a korrupció gyanúját. Bár sikerült Mongólia Oroszország felé fennálló tartozásainak kérdését rendezni — ami kétségkívül nagy politikai sikere volt az akkori adminisztrációnak -, a világ egyik legnagyobb réz- és aranylelőhelyének számító dél-mongóliai Oyu Tolgoi bányászati koncessziója már furcsa körülmények 634 BATBAYAR 2018: 451-452. 635 SLUTZ — GOLDBECK 2020. 175
