Seite 165 [165]
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN
A Nagy Hurála 12. ülésszakán, "S 1991. november 11-én kezdte meg az alkotmányról
szóló vitát, "" és végül 76 napi tanácskozás után 1992. január 13-án fogadta el az
új alkotmányt, mely a Mongol Népköztársaság nevét Mongóliára változtatta.
Az új alaptörvény 1992. február 12-én lépett hatályba. Ez volt az ország negyedik
alkotmánya, és az 1940-es, illetve az 1960-as alapokmányt váltotta fel, amelyek
gyakorlatilag a Szovjetunió alaptörvényének adaptált változatai voltak.
Mongólia új alaptörvénye egykamarás, 76 fős parlamentet hozott létre, valamint
kétfordulós többségi szavazást és közvetlen államfőválasztást vezetett be. Az új
rendszer szerinti többpárti választásokat 1992. június 28-án tartották, melyeken
a választópolgárok 95,696-a vett részt. Az MNEP 70 képviselői helyet szerzett.
Szeptember 5. és 20-a között megtartották az első helyhatósági választásokat
is, így a megyékben (a sumokban) és a városi kerületekben is új, demokratikus
választások alapján bekerült képviselők foglalták el helyeiket. Ezzel gyakorlatilag
lezárult a mongol demokratikus átalakulás első szakasza.
A rendszerváltás után két évvel bevezetett alkotmányt három alkalommal,
1999-ben és 2001-ben, 9" továbbá 2019-ben módosították. Ez utóbbi alapvető
befolyással van Mongólia kormányzati rendszerére, hosszú távú hatását azonban
még ebben a pillanatban nem tudjuk felmérni. A legutóbbi módosítás lényege,
hogy megváltoztatta az elnöki mandátum időtartamát -— négyről hat évre -—, és a
választhatóságotis egy alkalomban maximálta.
A mongol alkotmány és jogrendszer alapvetően a kontinentális, római-germán
jogrendszeren alapul, de összetettségére jellemző, hogy egyes részleteiben őrzi a
szovjet jogrendszer néhány maradványát is, aminek oka, hogy kialakításuk során
számos, egymástól gyakran eltérő mintát vettek alapul. Az alkotmány hat fejezetből
áll. Az első fejezete kimondja az ország függetlenségét és területi integritását, a
második foglalja össze a politikai és emberi jogokat, kinyilvánítja a szabad val¬
lásgyakorláshoz való jogot, a harmadik rendelkezik a kormányzati struktúráról.
A negyedik szabályozza az ország adminisztratív beosztását, 21 megyére és összesen
329 járásra osztva azt, meghatározza az országos kormányzat és a helyi önkormány¬
zatok közötti kapcsolat kereteit. Az ötödik cikkely rendelkezik az alkotmánybíróság
felállításáról, a hatodik az alkotmánymódosítási eljárás szabályait rögzíti.
Az új rendszer kiépítését jelentősen nehezítette az a tény, hogy a kormányzati
struktúra kialakításával párhuzamosan, egy, a mongolok számára teljesen új po¬
litikai gondolkodást is el kellett sajátítani, hiszen nem tudtak olyan történelmi
példához nyúlni, ami a demokratikus jogállami kereteknek megfelelt volna. Az
állam legitimációs alapját a történelmi hagyományban az államalapító Dzsingisz
kán által 1206-ban, nagykánná választásakor kihirdetett nagy törvény" jelentet¬
te, ami a maga nemében és a maga idején páratlan, a nomád államalakulatok és a
606 Ulsiin Ikh Khural.
607 ZAANKHÜÜ - ALTANTSETSEG 2014: 439.
608 BATBAYAR 2018: 445; OcHır 2004/5. kötet: 409.
609 BATBAYAR 2018: 445.
610 Halha Ikh tsaaz.
163