Seite 155 [155]
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
1964. szeptember 21-én született megállapodás a Szovjetunió és Mongólia kö¬
zött arról, hogy a szovjetek katonai segítséget nyújtanak mongol partnerüknek.
A szerződés - indokát és tartalmát tekintve is — sok szempontból hasonlított az
1934-ben a japán intervenció árnyékéban megkötött szerződéshez. A Barátsági,
Szövetségi és Kölcsönös Segítségnyújtási Egyezmény 1966-os aláírása után immár
ismét lehetőség volt arra, hogy jelentősebb létszámú szovjet haderőt telepíthesse¬
nek az országba. A Damanskij/ Zhenbao-sziget miatt a Szovjetunió és Kína között
kirobbant összecsapás jelentette az utolsó cseppet a pohárban, és az 1960-as évek
végén megkezdődött a szovjet csapatok Mongóliába telepítése. Létszámuk az évtized
fordulójára elérte a 70-80 000 főt, és ez a nagy létszámú személyi állomány jelentős
páncélos és légitámogatással együtt, az 1980-as évekközepéig a területen is maradt.
Mongólia gyakorlatilag a szovjet haderő előretolt felvonulási területének számított.
A fagypontra jutott kapcsolatokban némi enyhülés következett be az 1970-es
évek közepén. Már 1971-ben tettek lépéseket egymás felé a mongol és a kínai
diplomácia képviselői, bár kétségtelen az is, hogy a mongol média készségesen
ismételte a rendszeresen Kínát bíráló szovjet propaganda kijelentéseit. Enyhülést
jelentett, hogy Mao 1976-ban bekövetkezett halála után, a Szovjetunió és Mongólia
is azok közé az országok közé tartozott, akik azt hangoztatták, hogy normalizálni
kívánják kapcsolataikat Kínával. Ez azonban sajnos csak a tervek szintjén maradt,
mert egy évvel később Kína azzal vádolta meg a mongol határőröket, hogy betörtek
a belső-mongol területre, és a konfliktusra hivatkozva a kínai kormányzat ismét
felszólította a szovjeteket arra, hogy vonják ki csapataikat Mongóliából. A feszültség
ismételt növekedése miatt a mongolok attól tartottak, hogy erősödhet a szovjet
jelenlét az országban.
A nyolcvanas évek eleje némi enyhülést hozott a mongol-kínai kapcsolatokban,
bár a bizalmatlanság továbbra is érezhető volt. Ezt látszott alátámasztani az az eset,
amikor 1983-ban többezer Mongóliában élő és dolgozó kínait utasítottak ki az
országból arra hivatkozva, hogy nem végeznek megfelelő munkát, és csak ,élősköd¬
nek" a mongolokon. Érdekes tény, hogy hasonló vélemények évtizedekkel később
is megjelentek a Mongóliában dolgozó kínaiakkal kapcsolatban. Ezek a toposzok
jellemzően a mongolok Kínával és a kínaiakkal szembeni bizalmatlanságának
megnyilvánulásai voltak, és azok ma is. Kína természetesen felháborodásának
adott hangot a mongol intézkedések miatt, de jelentősebb diplomáciai konfliktus
nem lett az ügyből. A nyolcvanas évek közepétől a szovjet szövetségi rendszerben
érezhető fokozatos politikai változás aztán a kétoldalú kapcsolatokban is kifejtette
hatását. Előbb a kulturális együttműködések szaporodtak, majd ezek mentén lassan
a diplomácia más területein is megtörtént a közeledés, ami aztán az 1989-1990¬
ben beköszöntő új korszakig vezetett.
567 BATBAYAR 2018: 324.
153