Oldal 120 [120]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉS MONGÓLIA. A TÉNYLEGES FÜGGETLENSÉG KIÉPÍTÉSE A Khalkhin Gol-i győzelem"? Mongólia 20. századi történetének máig fontos hivatkozási pontja. A szocialista korszakban rögzült narratíva szerint ez a szovjet-mongol barátság egyértelmű bizonyítéka, és az imperializmus felett aratott győzelem meghatározó példája volt. Ahogy láthattuk, a korábbi időszakban a mongol állampárton belüli politikai harcok, az ezzel kapcsolatban lefolytatott koncepciós perek visszatérő eleme volt a japán kémkedés vádja a perbe fogottakkal szemben. Az ezzel kapcsolatos gyanú, a bolsevik propaganda szerint megfelelő indokot szolgáltatott a párt irányvonalától eltérő politikai elképzeléseket vallókkal szembeni fellépéshez. Ebbe a narrativaba nagyszerten illeszkedett a japánok felett aratott győzelem. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a japán fenyegetés valóban olyan lépésekre ösztönözte a mongol vezetést és szövetségeseit — a mongol haderő modernizációja, létszámának növelése, a keleti területek infrastruktúrájának javítása, útépítések —,"" amelyek hosszú távon is Mongólia érdekeit szolgálták. A Mongol Népköztársaság ebben az időszakban a Szovjetunión kívül mások által el nem ismert ország volt, amelyet a Koreai-félsziget, illetve Mandzsukuó példája alapján valóban fenyegetett az a veszély, hogy az — egykor Kína által ellenőrzött területeken — agresszíven terjeszkedő Japán fennhatósága alá kerülhet. Ennek megakadályozása végül elég legitimációt biztosított az akkori mongol vezetésnek ahhoz, hogy folytassa útját a szövetségese által kijelölt úton. Az 1940-es évek első felét a tervgazdálkodás bevezetése, illetve a második világháború határozta meg Mongóliában. 1940. június 5. és július 22. között zajlott a parlament, a Nagy Hurál 8. ülésszaka, amely a Mongol Népköztársaság új alkotmányának elfogadásáról vált nevezetessé. Az alkotmány a mintának tekintett 1936-os sztálini szovjet alkotmány másolata volt. Erősebb politikai és ideológiai alapokon nyugodott, mint a népköztársaság létrejöttét deklaráló 1924-es alkotmány, egyúttal rögzítette azokat a politikai, társadalmi változásokat, amelyek a megelőző 15 évben végbementek az országban. A Mongol Népköztársaságot független államként határozta meg, jóllehet nem szakított az 1924-es szovjet-kínai szerződésben lefektetett megállapodással. Kimondta a nem kapitalista irány folytatását, és célul tűzte ki a szocializmusba történő zökkenőmentes átmenetet, a korábbi kiváltságos rétegek jogainak visszavonását, a társadalmi egyenlőséget, továbbá az állam tulajdonjogát az erőforrások felett. Kijelentette a párt vezető szerepét, ugyanakkor a párttagokat egyfajta új, kiváltságos osztályként határozta meg." Az 1920-1940 közötti idöszakot „forradalmi-demokratikus" időszakként határozta meg, és az ország előtt álló korszakot a szocializmus építésének időszakaként definiálta. Ezzel összefüggésben a #59 VASKINA 2007: 142-146. 460 ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 349. 4161 OCHIR 2004/5. kötet: 225-226; MOROZOVA 2009: 105. 118
